határos
határos melléknév -an
1. Olyan <terület>, amelynek egy másikkal közös határa van; vele a határon érintkező; szomszédos. Hazánk határos Ausztriával. Földjeik határosak. [A] két család birtoka határos vala. (Eötvös József)
2. (átvitt értelemben) Határos vmivel: vmit megközelítő, hozzá hasonlító; olyan, hogy szinte annak lehet nevezni; majdnem az. Csodával határos; az őrülettel határos; a szemtelenséggel határos. A kétségbeeséssel határos lelkiállapotban tette. Lehetetlenséggel többé nem határos Megölelnem téged. (Arany János) Az eszme merész, majdnem őrültséggel határos. (Tolnai Lajos)
3. (ritka, hivatalos) Meghatározott, megszabott. Határos időn belül.
határosság.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
