hely

Full text search

hely [e] főnév -et, -e [e, e]
I. főnév
1. A térnek az a része, amelyet vki, vmi elfoglal v. el szokott foglalni. Földrajzi, mértani hely; a csillag helye az égbolton; a ® tett helye; hely v. vmilyen hely jut ¬ vkinek, vminek; helyben ® jár; nem tud egy helyben ® (meg)maradni; (egy) helyben tapos v. topog: (átvitt értelemben is) nem halad előre; helyből dob, ugrik: nekifutás nélkül d., u.; kimozdít a helyéből vmit; itt nem jó helyen ® járunk; jó helyen v. (régies) helyt v. helyütt van vki, vmi vkinél: ott, ahol éppen van, nem történhetik baja; jó helyen v. helyt v. helyütt kopogtat; jó helyen tapogat: (átvitt értelemben is) közel jár a megoldáshoz, ahhoz, amit keres; (átvitt értelemben) jó, rossz helyen tapogatódzik: helyes, helytelen nyomon van; jó helyre megy, fordul: ott szívesen fogják látni, teljesítik a kívánságát; rossz helyre megy: a) <étel> cigányútra megy; b) <segítség> nem oda jut, ahova kellene; sok v. nagy helyet foglal v. vesz el; helyet csinál, enged, szorít vkinek, vminek; helyet (kérek)!; helyét ® változtatja. (szójárás) Sok jó ember elfér kis helyen.  Minden nép, ha javát ismeri, nagy, szabad S boldog minden időn s helyen. (Berzsenyi Dániel) Lám, ki hinné, mennyi fér el egy kis helyen: Itt van egy szobában mult, jövő és jelen! (Petőfi Sándor) Készítve lent a hely, már áll a máglya váza. (Babits Mihály) Éccaka is megvan minden azon a helyen, ahova nappal tette az ember. (Móricz Zsigmond) || a. Helyébe: oda, ahol a szóban forgó (személy) éppen tartózkodik. Vkinek a helyébe hoz vmit; vmi, vki vkinek a helyébe jön: oda jön, ahol vki van, tartózkodik, úgyhogy ennek nem kell helyét elhagynia. || b. A térnek az a kijelölt, meghatározott, megszabott része, amelyet vki, vmi el szokott foglalni. ® Kevés hely; ® kitűzött hely; ® sok hely; a tanuló helye az iskolában; vkinek, vminek ® rendeltetési helye; a szekrény helye a szobában; a könyv helye a szekrényben; helyben vagyunk: a) megérkeztünk oda, ahová indultunk; b) (átvitt értelemben) végre a dolog lényegére térünk; vminek a helyébe v. helyére ® férkőzik; vki, vmi vkinek, vminek a helyébe jön: a) vki vkinek az utóda lesz; b) vmi (eltávolított tárgy, bútor) helyére mást állítanak; vkinek, vminek a helyébe ® lép; ® kijön a helyéből; ® kimegy a helyéből; kimozdul, kificamodik a helyéből; helyhez kötött; helyhez szállít; vmi nem nehéz helyen ® áll vkinél; ® könnyű helyen hagy vmit; a helyén van vmi: ott van, ahol rendesen szokott állni; semmit nem hagy a helyén: a) folyton ide-oda rak mindent; b) (ritka, gúnyos) megrögzött tolvaj; (átvitt értelemben) helyén van az esze: a) józan ítéletének, gondolkodásának birtokában van; b) nem jön könnyen zavarba, talpraesett; c) nem lehet rászedni; (átvitt értelemben) helyén van a szíve: a) nem ijed meg, nem veszti el a lélekjelenlétét; b) érzelmi tekintetben helyes álláspontot foglal el; a mondott, a megbeszélt helyen; mindenki a helyére!; helyre ® igazodik; helyére ® biccen; helyére ® megy; helyre tesz v. helyére tesz vmit; kiszorít vkit, vmit a helyéről; nem leli v. találja helyét: izeg-mozog, nyughatatlan; (népies) nem találja vkinek a helyét: nagyon örül neki, nagyon szívesen látja, azt se tudja, hova ültesse.  De az én Jancsimnak helyén állt a szive, | Azért is közéjök nagy bátran belépe. (Petőfi Sándor) [A bajusz.] Mintha nőne a szép sörte, Már a helyét is pödörte. (Arany János) Nos, kis primadonna, – mondta enyelegve Szindbád, – helyben vagyunk. (Krúdy Gyula) || c. A térnek az a része, ahova vki, vmi egy bizonyos megítélés szerint tartozik, ahol lennie kell(ene). Vhol ® van vkinek, vminek a helye. Árulónak börtönben a helye. Kocsis helye kocsin a bak.  Ebben a házban nincs helyed többé! (Mikszáth Kálmán) Vidéken napszállat után otthon a helye minden gyereknek. (Kosztolányi Dezső) || d. (átvitt értelemben) Van helye a pénznek v. ezer helye van nála a pénznek: nagyon sok mindenre kell(ene) v. lehet(ne) költenie a pénzét.  Mi tagadás! helye vón a pénznek. (Arany János) A szegény …, ha egy kis pénzt kap a kezébe, tétován néz rá … : annyi helye van, hogy azt se tudom, mit kezdjek vele. (Móricz Zsigmond) || e. (átvitt értelemben) (gyak. tagadó formában és rendsz. birtokos személyraggal) Vminek jogos, illő, helyes volta, jogosultsága. Helye van vminek, helyén van vmi: megengedhető, méltányos, jogos; nincs helye vminek, nincs helyén vmi: nem engedhető meg, nem illő, nem jogos; panasznak, perorvoslatnak van helye; nincs helye a tréfának; itt nem lehet helye kételkedésnek, vitának; mindent a maga helyén!  Törvények és közjogi kérdések magyarázatánál nincs helye a sorok közötti olvasásnak. (Deák Ferenc) Mi helye, mi sorja efféle beszédnek! (Arany János)
2. A térnek (mezőnek, helyiségnek, lakásnak stb.) vmely meghatározott célra haszn. része. A ® bizonyos helyen; félreeső hely: (átvitt értelemben is) illemhely; legeltető, szárító, tűzrakó hely.  Ha el akart bújni mások elől, mindig a félreeső helyre ment. (Móricz Zsigmond) || a. <Széken, padon stb.> ülőhely. Kényelmes, szoros, szűk hely; első hely: olyan helyen, ahol többen együtt vannak, a legkényelmesebb és legelőnyösebb helyzetű szék; ® rezervált hely; (bizalmas) még a helye sem hűlt ki: éppen most ment el innen; (bizalmas) meg se melegedett a helye: rövid ideig volt itt; feláll, felugrik helyéről; helyet ® ad vkinek; helyet mutat, szorít vkinek; helyet ® foglal; helyet, ill. helyre ® húz; tessék helyet foglalni!; ® elfoglalja vkinek a helyét; helyet ® kap; vkit hellyel kínál; még a helyét is ® megfújja vkinek; (bizalmas) vkinek a helyét is megtörli: nagyon szívesen látja, sürgölődik körülötte, hogy jól érezze magát. Vett két jó helyet a moziba.  Üljön le ide mellém; szorítok egy kis helyet a lócácskán. (Jókai Mór) A főispán még a helyemet is megfújja, ahova leülök. (Mikszáth Kálmán) Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. (József Attila) || b. Fekvőhely (1). Hely a hajón, a hálókocsiban. Helyet kér éjszakára.  Valami szegény kér helyet éjszakára. (Arany János) A szigeti szállodában … kevesen laktak, többnyire olyanok, akik más pesti szállodákban nem kaptak helyet. (Krúdy Gyula) || c. Helyiség (1–2). Fedett hely; ® nyilvános hely.  A szolgabíró úr már ismeri ezt a helyet. Ő is hált már itt néhányszor. (Mikszáth Kálmán) Duhaj kedvek Eldorádója, | Száz tivornyás hely, ne bomolj. (Ady Endre)
3. Általában a föld v. talaj felszínének vmely része; terület. Egyes helyeken záporeső. Sok helyen megfordult. Ismeretlen helyre távozott. Számos helyen hazánkban az „ë” helyett „ö”-t ejtenek.  Mikor az ország vőlegénye Dózsa György volt, | Ezer helyütt lángolt örömtűz. (Ady Endre) || a. Vidék, tájék. Aszályos, árnyékos, dombos, elhagyott, erdős, füves, kietlen, magános, nedves, sivár, szép, sziklás hely.  E helybe andalogni jó, E hely poétának való. (Csokonai Vitéz Mihály) Bő patak a helyet teszi vala frissé. (Arany János) Aztán még szebb helyek következtek, … füzesek, csalitok. (Mikszáth Kálmán) || b. Település, város, falu, tanya. Hegyvidéki kis hely; megerősített hely: erősség; tengerparti hely; itt helyben v. (régies, választékos) helyt.  Midőn én … utamban más helyekre bementem, azért mentem be, hogy lelkesedést ébresszek: de Szegedre azért jöttem, hogy itt a lelkesedést szemléljem. (Kossuth Lajos) || c. (postaügy) Helyben v. (régies) helyt: <postai küldemény, rendsz. nagy H betűvel rövidítve> ott (kézbesítendő), ahol a küldeményt feladták. || d. (történettudomány) Telek, jobbágytelek. Egész, fél hely.  Ha nekem ilyen négy ökröm volna, meg egy egész helyem, nem cserélnék senkivel. (Vas Gereben)
4. A talajnak v. vmely test felszínének kisebb-nagyobb része. A vállán több helyen kiütés van. A házon két helyen lehullt a vakolat.  Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben. (Arany János) Beáll a gyors beavatkozás szüksége, az oltás, – ami nem kis gyönyörűség a tenyérnek, mert hát biz az becsúszik ilyenkor tilos helyekre is. (Mikszáth Kálmán) Harisnyája egy helyütt foltos volt, egy helyütt lyukas. (Kosztolányi Dezső) || a. A felszín, a felület olyan része, ahol vki, vmi volt; eltűnt v. látható nyom. Az égés, az ütés, a vágás, a zúzódás helye; vkinek, vminek ® hűlt helye maradt v. van vhol; (csak) ® hűlt helyét leli, találja. Trója helyéről sokat vitáztak.  Hét számra fogod a seb helyét viselni. (Arany János) Nézzétek, a lábán a vaslánc helye. (Móricz Zsigmond)
5. <Írásműben, levélben, beszédben> szakasz, rész. Az idézett helyen; ezen a helyen említendő, hogy … Kiszemelte a regényből a legszebb helyeket.  Lefordítom … Molière-ből … a mulatságosabb, könnyebb helyeket. (Tolnai Lajos)
6. (átvitt értelemben, hivatalos) Hatóság, hivatal. Felsőbb, legfelső hely; ® hiteles hely; illetékes hely; felsőbb helyen jelent, felsőbb helyre fölterjeszt, továbbít vmit.
7. (bizalmas) Munkahely, szolgálati alkalmazás. Jó helye van; (1945 előtt) helyben van: szolgál vhol; jó helyen szolgál.  Jó hely – mondta a házmester. – Príma hely. Gazdagok. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben) Hivatali állás, munkakör, beosztás. Felelős, vezető, üresedésben levő hely; vmely hely megürül, be van töltve; helyén ® marad; megfelelő embert a megfelelő helyre; vkit vmely helyre állít; helyét jól betölti; fontos helyet foglal el vhol.  A legszebb hadnagyot elvitték Trencsénből, … más hadnagy jött a helyére. (Mikszáth Kálmán) || b. (átvitt értelemben) Hivatás, szerep, feladat. ® Megállja a helyét.  Serdülj kedves ifju … Nőj eléggé nagyra betölteni helyed! (Arany János) Ha féltem is, a helyemet megálltam – | születtem, elvegyültem és kiváltam. (József Attila)
8. (átvitt értelemben) Társadalmi, társasági v. családi kör, környezet. ® Magasabb hely. Rossz helyekre jár.
9. <Iskolában, kórházban, üdülőben stb.> részvételi, ott-tartózkodási lehetőség. ® Államköltséges hely; féldíjas, ingyenes, kedvezményes hely. Két hely még üres. A kórházba nem tudták bevinni, mert nem volt hely.
10. (átvitt értelemben) Helyzet, állapot, körülmény, viszony. (Egy) álltó helyében; (egy) ültő helyében; vkinek a helyében: vkinek az állapotában, körülményei között; ® beleképzeli magát vkinek a helyébe; vkinek a helyébe ® képzeli magát. Én a te helyedben … Mit tennél az én helyemben? Képzeld magad az én helyembe! Nem szeretnék a helyében lenni.  Egy ültő helyében szokott elfogyasztani egy fél akó bort. (Mikszáth Kálmán)
11. (átvitt értelemben, sport is) A rangnak, a sorrendnek, a minősítésnek vmely foka. Előkelő helyen áll; ® első hely; ® első helyen bekebelez; a második helyen említett; harmadik helyen ajánl; második helyre szorul; vmi ® elfoglalja (méltó, megillető) helyét vmiben; vmilyen helyet foglal el (® elfoglal) vmiben; dicső helyet foglal el a történelemben; felkerült a második helyre; négy első helyet szereztek.  Nem szükséges Egressy helyét kimutatnom a magyar színészek közt. (Petőfi Sándor) || a. (sport) Helyre fogad: <lóversenyben, ügetőversenyben: a tétre fogadással ellentétben> arra fogad, hogy a megjátszott ló elsőnek v. másodiknak v. harmadiknak befut. || b. (sport) Helyre befut, bejön: <lóversenyben, ügetőversenyben> ló elsőnek v. másodiknak v. harmadiknak b. || c. Többjegyű számban vmely számjegy sorrendi helyzete. Az egyesek, a tízesek helye.
II. (határozóragos alakok, névutószerűen) (régies) Helyen, helyén, helyében v. helyt: helyett.  Lábára, csizma helyén, szalma volt tekergetve. (Petőfi Sándor) Adtam fejem a bölcs tudományokra, Barázda helyébe szántván sorokat. (Arany János) [Szájából] szavak helyt vére buggyan. (Arany János) Ül, szék helyen, egy eltört nagy edény cserepén. (Arany JánosArisztophanész-fordítás)
Szólás(ok): ld. gatya.
Szóösszetétel(ek): 1. helyérzék; helyhiány; helyközvetítés; helymegtakarítás; helypazarlás; helyviszony; 2. állóhely; állomáshely; alvóhely; átszállóhely; búvóhely; delelőhely; díszhely; enyhhely; fekhely; fekvőhely; férőhely; főhely; fürdőhely; gyógyhely; hálóhely; házhely; illemhely; ingyenhely; jóshely; kegyhely; kikötőhely; kirándulóhely; kötözőhely; közhely; küzdőhely; lakhely; lakóhely; lelethely; lelőhely; leshely; leszállóhely; megállóhely; menhely; menedékhely; mulatóhely; munkahely; műhely; nyaralóhely; nyughely; óvóhely; őrhely; rajthely; rakhely; rejtekhely; sebhely; segélyhely; sétahely; sírhely; székhely; színhely; szórakozóhely; szükséghely; szülőhely; táborhely; találkahely; telephely; tisztítóhely; tűzhely; üdülőhely; ülőhely; vásárhely; vesztőhely.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me