1. (nyelvtudomány) Olyan írott v. nyomtatott jel, amely a betűket, írásjegyeket kiegészíti, hangzásbeli árnyalatukat megjelöli, v. a mondatokat elkülöníti, tagolja, ill. a hangsúlyt, a hanglejtést és a beszédbeli szüneteket érzékelteti, általában a jelentést szabatosabban feltünteti; (pl. az ékezet, továbbá: , . ? ! : ; „ ” stb.). || a. Vmely szót helyettesítő, vmely szám értékét módosító, vmely mennyiségtani műveletre, szövegbeli összefüggésre, viszonyra utaló írott v. nyomtatott jel, pl. a fok jele (°), a paragrafus jele (§), a százalék jele (%), a tizedes jele (,), az összeadás jele (+), az osztás jele (:), az ismétlés jele ("), a jegyzet jele (* v. 1).