kerge
kerge [e-e] melléknév kergén, kergébb [e, e]
1. Olyan <állat, juh>, amely megkergült, kergeségben szenved. Kerge birka, juh, kos. Szóláshasonlat(ok): forog v. azt csinálja, mint a kerge birka ¬. Hát én itt magamban körös-körül járjak, Mint a nyomtató ló, vagy a kerge állat? (Arany János) Egyre határozottabban alakul ki bennem derék sorstársaimnak, a kerge birkáknak makacs szokása, hogy nem egyenesen mennek, hanem körbe igyekeznek. (Karinthy Frigyes)
2. (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Olyan <személy, kül. gyermek v. kamasz>, aki sokszor ésszerűtlenül, hebehurgyán, megfontolatlanul cselekszik v. viselkedik; bolondos, féleszű, hóbortos, szeles v. olyan, aki így viselkedik. Ne törődj azzal a kerge kölyökkel! || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Kerge birka, juh, kos stb.: hebehurgya, megfontolatlan, hóbortos személy. Te kerge birka! A gyakornoknak másnap kiadták az útlevelet, mert a gróf ennyi kísérlet után nem akarta, hogy egy ilyen kerge juh még a többit is elrontsa. (Vas Gereben) Hóseás átka fogant rajtuk, Hős vezérük is veszendő, kerge kos. (Ady Endre)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
