megítél
megítél [g-í] tárgyas ige
1. Vmit megítél: vmely helyzetről, tényállásról, cselekedetről, magatartásról értékelő véleményt alakít ki; elbírál. Tárgyilagosan ítéli meg a helyzetet. Egy-két adat ismeretében nem ítélhetjük meg a történteket. || a. Vmit megítél: vminek az értékét, jelentőségét felméri, felbecsüli, megállapítja. Nem tudom, helyesen ítélem-e meg ennek a cikknek az értékét. Ennek a jelentőségét nem tudjuk megítélni. Nehéz megítélni, vajon hasznos volt-e vagy sem. Az … olvasóra bízom megítélni, ha nincs-e igazam. (Arany János) Jobban meg tudom ítélni, mint te, mi válik javadra. (Csiky Gergely) || b. Vkit megítél (vmilyennek): vkiről vmely értékelő véleményt alakít ki. Fánikát magam is rendkívüli lénynek ítéltem meg. (Krúdy Gyula)
2. Megítél vmit vkinek: <bíróság> elrendeli vminek a teljesítését, kifizetését v. átadását vkinek a javára. Megítélték neki a gyermektartást. A bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget. A miniszter névjegyével ment a lakáshivatalba, hogy beköltözhessen abba a Márvány utcai szobájába, melyet már két hete megítéltek neki. (Kosztolányi Dezső)
3. (sport) Megítél vmit (vkinek): <játékbíró, zsűri> érvényesnek nyilvánít vmely teljesítményt, ill. elrendeli vmilyen szabálytalanság megtorlását. A játékvezető megítélte (nekik) a gólt, a szabadrúgást. A zsűri megítélte a találatot.
4. (választékos) Vkit megítél (vmiért): vmely szóban forgó személyről elítélő, helytelenítő véleményt, ítéletet alkot, nyilvánít; elítél. Ne ítélj meg ezért a tettemért! Aki világosan szeret: Megítélik az emberek. (népköltés) Jobb és tisztább vagyok én, mint azok, akik megitélnek! (Szabó Lőrinc)
megítélhető; megítélő; megítélt; megítéltet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
