megkopaszodik
megkopaszodik tárgyatlan ige
1. <Ember, állat> haját, szőrét, tollát elveszítve, teljesen v. nagymértékben kopasszá válik. Harmincéves korában megkopaszodott. A macska, a veréb vénségére megkopaszodik. (szójárás) Az igaz (becsületes, tisztességes) ember ® megőszül, a huncut megkopaszodik. Mi már ugy vagyunk, hogy ki megkopaszodott, Mint jó magam, ki meg őszbe csavarodott. (Petőfi Sándor) Sokan egészen megkopaszodtak. Meztelen koponyájuk gömbölyű lett és fényes. (Kosztolányi Dezső)
2. <Fa, bokor> lombját lehullatva teljesen csupasszá válik. Nemsokára megkopaszodnak a fák.
megkopaszodás; megkopaszodó; megkopaszodott.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
