mintha
mintha kötőszó (az állítmány feltételes módban)
<A főmondatban gyak. úgy v. olyan v. velük egy jelentésű rámutató szóval.>
1. <Olyan hasonlító mondat bevezetésére, amely azt a feltevést fejezi ki, amelynek ellenkezőjét ismerjük.> Mintha semmi sem történt volna, énekelni kezdett. Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. (Petőfi Sándor) No, mit bámulsz úgy rám; mintha meg akarnál enni? (Mikszáth Kálmán) Annyi mindenféle jótékonysági egylet van itt, mintha az embereknek egyéb dolguk se volna az adományozásnál. (Krúdy Gyula) És elkezdett az eső cseperészni, | de mintha mindegy volna, el is állt. (József Attila) –11 <A hasonlítással szembeállított tény kitételével.> Olyan sötét van, mintha este volna, pedig csak három óra van. || a. <A főmondat tartalma azt fejezi ki, hogy a szóban forgó személy szándékosan a valóságnak meg nem felelőt, ill. azzal ellenkezőt mutat.> Úgy tesz, mintha el akarna menni. Úgy tettem, mintha nem hallottam volna a kérdést. Isten úgy segéljen, igaza van, – kiáltott fel élénken Kopereczky, mintha csak most jönne rá. (Mikszáth Kálmán) Az elnök látszólag lehúnyt szemmel ült helyén, mintha pusztán ábrándjai foglalkoztatnák. (Krúdy Gyula) || b. <Önálló mondat bevezetésére is, fokozást kifejező hasonlításban, gyak. határozatlanabb dolognak vmely ismerthez való hasonlítására.> Úgy szalad, mintha kergetnék. Úgy zuhog az eső, mintha dézsából öntenék. Arra ébredt fel, hogy valami éktelen nagy zuhogás, csattogás a világ. Mintha ezernyi ajtót szaggatnának be a várban. (Gárdonyi Géza) Távoli kürtöket hallott, aztán mintha kintorna rikácsolt volna, kietlen messzeségből. (Karinthy Frigyes) || c. (ritka, költői) <Névszói mondatrészre vonatkozólag, az ige hozzáértésével:> olyanformán, mint…; mintegy. Mohón kap az ifju a szép sellő után… Mintha álom után. (Arany János) Zene hallik sötét éjen, Zene, síp, dob, mély vadonban, Mintha égből, mint álomban. (Arany János)
2. <A főmondat odaértésével, bosszankodás v. gúnyos tagadás, ill. – tagadó mellékmondatban – gúnyos állítás kifejezésére.> Mintha értene hozzá!: egy cseppet sem ért hozzá. Mintha nem tudnám, mire céloz!: nagyon is tudom, mire céloz. Micsoda ostoba öröm! Mintha az a gyerek boldogabb életre születne… (Gárdonyi Géza)
3. <Bizonytalanság, óvatos állítás kifejezésére, önálló mondatban, a főmondat hozzáértésével:> úgy tetszik, úgy rémlik, hogy…; talán. Mintha csak ¬. A beteg mintha valamivel jobban lenne már. Mintha ezt olvastam v. hallottam volna valahol. Mintha valami ilyet mondott volna. Mintha beteg volna ez a gyerek. Mintha javult volna. A hölgy mintha nagyon is fogadkoznék. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Valahol mintha találkoztunk volna. (Gárdonyi Géza)
4. <A feltételezett ok tagadását, elhárítását tartalmazó mondat bevezetésére; utána rendsz. ellentétes értelmű megokolás következik.> Nem azért mondom, mintha meg akarnálak róni (, de.). Ellenzem, nem azért, mintha bizonyos szempontból nem tartanám jónak, de más szempontból mégsem látom kívánatosnak. A nyolcadik szék… a szolgabíróé. S ez nem azért áll üresen, mintha annak a képviselője hanyag volna…; hanem inkább azért, mert hivatalos exmissióban [= kiküldetésben] van távol. (Jókai Mór) || a. Nem mintha: nem azért (mondom), mintha… Nem mintha szemedre akarnám vetni, de… Nem mintha nem tudnám, de… Nem mintha nem tetszene, most azonban éppen nincs rá szükségem.
5. (régies) <Tagadó v. tagadó értelmű főmondat után tárgyi v. egyéb hogy-os mellékmondat bevezetésére, a hogy helyett:> hogy [2] (I. C, D). Nehogy azzal gyanúsítsatok, mintha mutogatni akarnám magam. Nem azt akarom ezzel mondani, …mintha igen jó dalokat tudnánk írni… (Arany János)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
