nála
nála határozószó (személyragos) -m, -d, nálunk, -tok, náluk v. (régies) nálok. Nyomósítva: énnálam stb., őnáluk. A személynévmás nem használt -nál ragos alakja helyett, néha a mutató névmás -nál, -nél ragos alakjának értelmében. Általában a személyraggal megjelölt v. az előzményekből ismert, a szóban forgó személynél, tárgynál, dolognál.
1. Azon a helyen, ahol a beszélő v. a szóban forgó személy él, tartózkodik, tartózkodni szokott; lakásán, munkahelyén stb. Ma nálatok ebédelek. Tegnap nálam volt a barátom (a hivatalban). Küldöttség jelent meg nála. (Mikszáth Kálmán) || a. (csak többes számban) Abban az országban, községben, azon a területen, ahol a beszélő v. a szóban forgó személy lakik, ahová való. Nálunk Somogyban, Magyarországon. Uj a világ nálunk is már, hozsánna. (Ady Endre) || b. (csak többes számban) Abban a közösségben, ahova a beszélő v. a szóban forgó személy tartozik. Nálatok a hivatalban mikor kezdődik a munkaidő? A gyerek nálunk [ebben az iskolában] jól viseli magát. Nálunk, magyar uraknál… az asszony hozza a pénzt, és a hivatal elviszi. (Mikszáth Kálmán) || c. A beszélőnél v. a szóban forgó személynél (van vmi) úgy, hogy használja, rendelkezésére áll. Nálad van még két könyvem. Náluk van száz forintom.
2. A beszélő v. a szóban forgó személynél magánál hordva. Nála van ← vmi. Nincs nálam az órám. Van pénz nálad? Hát itta pénzük nálam, a mérnök úr ideadta nekem. (Tömörkény István) || a. (ritka) A beszélő v. a szóban forgó személy birtokában, keze között. S miért vagytok ti kiváltságosok? Miért a jog csupán ti nálatok? Apáitok megszerzék a hazát, De rája a nép-izzadás csorog. (Petőfi Sándor)
3. A beszélő v. a szóban forgó személy számára; előtte. Nálam nincs értelme a hazudozásnak. Nála nem számít a pénz.
4. (ritka) A beszélő v. a szóban forgó személyt illetőleg. Beteg volt, de győzött nála az erős természet. Nálad minden könnyen megy.
5. (tájszó) A beszélő v. a szóban forgó személyhez; hozzá. Odahozta nállam, igen sok lett vón neki vinni. (népköltés) Nőd … komornái mind nálam szegődtek. (Szigligeti Ede)
6. (középfokú melléknév és határozó mellett) A szóban forgó személyhez, dologhoz viszonyítva, hozzá hasonlítva; mint ő v. az. Gyak. nyomatékosan: nálánál stb. Pista szorgalmasabb nálad. Hátrább áll nálam. Nem lehet senki, aki apádat nálamnál inkább tisztelné. (Eötvös József) Temetőbe kit kisérnek? | Akárki, már nem földi rab, Nálam százszorta boldogabb. (Petőfi Sándor)
7. <Nélkül névutó mellett.> Nála (nálam stb.) nélkül: őnélküle (énnélkülem stb.). Nálad nélkül nem szívesen megyek sétálni. Nála nélkül ne döntsetek!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
