önbíráskodás
önbíráskodás [mb v. nb] főnév
Az az eljárás, hogy vki az őt v. vmely hozzátartozóját ért sérelemért a törvényes út mellőzésével saját maga vesz elégtételt. Önbíráskodásra senkinek sincs joga. Az önbíráskodás mindig bűn, s kétszeresen az, ha olyan követi el, ki a törvények őre. (Gyulai Pál) || a. (jogtudomány) Jogtalan önbíráskodás: az az eljárás, amellyel vki azért, hogy jogos v. jogosnak vélt vagyoni igényének érvényt szerezzen, mást erőszakkal v. súlyos fenyegetéssel vminek megtételére, eltűrésére v. elhagyására kényszerít.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
