összegubancolódik
összegubancolódik tárgyatlan ige
1. <Szálas anyag, haj> összekuszálódik, kibonthatatlan v. nehezen szétválasztható csomóvá v. csomókká gubancolódik. Úgy összegubancolódott a haja, hogy alig tudta kifésülni. Egy szót sem szólott, csak arra vigyázott, hogy a pamut össze ne gubancolódjék. (Móricz Zsigmond) || a. <Vminek két v. több szálas része> más dolog szálas részeivel fonódik, bonyolódik egybe. A szőlők … magukra vannak hagyva, az új hajtású indák összegubancolódva tüskés, rőt folyondárokkal. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, ritka) <Vmely ügy, esemény, lelki folyamat> bonyolulttá, zavarossá, áttekinthetetlenné válik. A pör a hosszas eljárás során teljesen összegubancolódott. Gondolatai, máskor oly rendezett, tiszta gondolatai összegubancolódtak. (Kosztolányi Dezső)
összegubancolódás; összegubancolódó; összegubancolódott.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
