ragadós
ragadós melléknév -an, -abb
1. (többnyire állítmányi használatban) Olyan <anyag>, amely könnyen odaragad, odatapad vmihez. A méz, az enyv ragadós; ragadós a sár. Az utca nincs kövezve, a föld fekete, ragadós. (Móricz Zsigmond) || a. Ragacsos (1). Ragadós a → keze. A cukortól ragadós lett a keze. Az árusok … [Jónás] rongyos, ragadós ruháját |… kórusban nevették. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben, kissé régies) Ragályos. Ragadós betegségek. Betegségem ragadós. (Eötvös József) || a. (állítmányi használatban) (átvitt értelemben) Másra könnyen átterjedő, másnál is hasonló jelenséget előidéző, utánzásra ösztönző. Az ásítás ragadós. Ragadós a módi, kivált ha francia. (Csokonai Vitéz Mihály) A példa mindig ragadós. (Szigligeti Ede)
3. (átvitt értelemben, rosszalló) Önmagát vkire erőltető, barátságával tolakodó <személy>. Ragadós ember, útitárs. || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Ilyen személyre jellemző, rá valló, vele kapcsolatos. Ragadós természetű.
ragadósság.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
