részleg
részleg [e] főnév és határozószó
I. főnév -et, -e [ë, e]
1. (régies) Vmely egésznek része; egy rész (az egésszel ellentétben). A végtelenség kinja … Csak az egészé volna hát csupán … A részlegek számára megnyilik A síri ágy hosszan pihentető, Létfeledő, jótékony éjszakája. (Vajda János)
2. (1945 után) <Vmely üzemben, vállalatban, termelő csoportban> többé-kevésbé önálló, a többitől a munka helye szempontjából is elkülönülő és rendsz. több összefüggő munkafolyamatot végző rész. A gyár első termelési részlege; a vállalat vidéki részlege; a részleg munkája, termelési eredménye; a részleg új telepe. || a. Ennek helye, telepe. Hol van az új részleg? || b. Az itt dolgozó személyek összessége. A mi részlegünk húsz főből áll.
3. (ritka, 1945 után) A népgazdaságnak társadalmi szempontból tekintett része; szektor. Az állami részleg.
II. határozószó (ritka, régies) Az egészből egy részt véve; részben. Miután keblében e parancs … kétszeres erővel élénkült fel, nem nyugvék addig, míg ennek, bárha csak részleg is, eleget nem tőn. (Jókai Mór)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
