részvétlenség
részvétlenség főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban) (kissé választékos)
1. A részvétlen (1–2) melléknévvel kifejezett tulajdonság. Hideg részvétlenség. A legmélyebb részvétlenséggel mellőztek valakit. (Tolnai Lajos) || a. Vkinek részvétlen (1) volta. Megbotránkoztak részvétlenségén.
2. A közönség v. a meghívottak érdeklődésének, részvételének a hiánya. Az előadás részvétlenség miatt elmaradt. A közönség nagymértékű részvétlensége mellett mint színházigazgatót talán már e soraim kézhez jutása idején el fognak árverelni. (Ambrus Zoltán) Komjáthy lapja részvétlenség miatt megszűnik. (Babits Mihály)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
