sötétes
sötétes [ë] melléknév -en, -ebb [e, e], (tájszó, régies) setétes [ë-ë]
Kissé sötét (I. 1–3), sötét színbe hajló. Sötétes ruha, szoba. Mint midőn az éjnek setétes kárpitja Bakacsin-szőnyegét kétfelé kinyitja, A hajnal pirosló orcája kiderűl. (Csokonai Vitéz Mihály) Az eget nézte, amely már el volt borítva lassan vándorló sötétes rongyos felhőkkel. (Gárdonyi Géza) Ismeritek a bérházak magányát? | Kongó szobák sötétes odvait? (Juhász Gyula) Bemegyünk a tiszta, sötétes konyhába s onnan jobbra az „első házba”. (Móricz Zsigmond)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
