spicc [1]
spicc [1] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1.* (bizalmas) A cipő orra. Spiccel rúgott a labdába. Foltot tesz a spiccre.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. (táncművészet) <Balettben, klasszikus táncban:> lábujjhegy. Spiccre áll; spiccen táncol.
3.* Hegyes szöget alkotó két vonallal határolt, ék alakú forma, alakzat, ill. elem. A hajó eleje spiccbe megy össze. Spiccben van kivágva a ruha nyaka.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
4.* (népies) Szipka, szopóka <cigarettához, szivarhoz>.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
5. (műszaki nyelv) Porszerű, apró faszén.
6. Közepes nagyságú, hosszú, fehér szőrű, hegyes orrú, kis, hegyes, álló fülű, kunkorodó farkú kutya. Eszkimó, fekete, törpe spicc.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
