süvölvény
süvölvény főnév -t, -ek, -e [ë, e] (népies, bizalmas, kissé rosszalló)
1. Siheder, suhanc. A „Kékmacska” … akkori hölgyei bécsi disznóságokra és vastag anekdotákra tanították a gondjaikra bízott pesti arisztokrácia süvölvényeit. (Krúdy Gyula) || a. Nagyobbacska, eleven, virgonc v. fegyelmezetlen gyerek. Látod, te süvölvény, így kell azt csinálni… (Móricz Zsigmond)
2. jelzői használat(ban) (ritka) Ilyen korú személyhez tartozó, rá valló. Süvölvény éveiben.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
