szerenád
szerenád [e-e v. ë-ë] főnév -ot, -ja
1. (zene) Könnyed, dallamos és hangulatos, rendsz. hangszerkísérettel énekelt zenemű, amelyet szerzője (szabad ég alatti, alkalmi előadásra) éjjelizenéül szánt. Toselli szerenádja. || a. (elavulóban) <Főleg vidéki szokásként:> rendsz. lányok, asszonyok ablaka alatt udvarlásként, hódolatként v. köszöntésként az éjjeli órákban, rendsz. cigányzenekar által játszott, olykor halk dúdolással kísért zene; éjjelizene. Szerenádot ad vkinek. Jó volna most megállni ablakod Alatt egy édes, fájó szerenáddal. (Tóth Árpád) Édes, álmaid között | halld a szerenádom. (Babits Mihály)
2 (zene) Többtételes, laza szerkezetű zeni műfaj, stilizált táncdarabok, indulók dallamos, lassú tételek szabad váltakozása. szerenádos.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
