tanúságtétel
tanúságtétel főnév (választékos)
1. Az a cselekmény, amellyel vki vmely tárgyban v. ügyben bizonyságot tesz, tanúskodik. Tanúságtételre behívták. Atyámat kell tanúságtételre kérnem, ő… megértett engem. (Vas Gereben)
2. Ennek tartalma. Tanúságtétele nem igaz. Mindennemű tanúságtételeket együvé hasonlított [= összehasonlított]. (Szalay László)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
