teljesedés
teljesedés [tejjesëdés v. teljesëdés] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Általában a teljesedik igével kifejezett folyamat, történés; az a tény, hogy vmi teljesedik.
1. (ritka) Vminek teljessé, egésszé válása. A gabonaszemek, a virág teljesedése.
2. (átvitt értelemben) Vminek a valóra válása, megvalósulása, bekövetkezése; teljesülés. Álom, átok, jóslat, kívánság, óhajtás, remény, vágy teljesedése; a teljesedés felé halad; teljesedésnek indul vmi; teljesedésbe megy ←. Irtózván véren tengődő lelke magától Teljesedése felé látszott gonosz átka sietni. (Vörösmarty Mihály) Ez óhajtás nemsokára szépen teljesedésnek indúlt. (Arany János)
teljesedési.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
