testiség
testiség főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. (irodalmi nyelvben) A testi, főleg a nemi élvezetek iránti fokozott hajlam, erős nemi ösztön; érzékiség. A testiség rabja. Tíz év múlva egyszer csak kilobbant benne is a testiség kultusza. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Vkinek testi mivolta. Az ember testiségének kiemelése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
