tettetés
tettetés főnév -t, (-ek) -e [ë, e], (népies) tetetés
Általában a tettet igével kifejezett cselekvés, magatartás; az a tény, hogy vki tettet(i magát); ill. az a cselekvés, hogy vmit tettetnek.
1. Színlelés, képmutatás. Alattomos, ellenszenves, hazug, ravasz tettetés; ájulás, érdeklődés, jókedv, részvét tettetése. A jószívűség nála csak tettetés. Tettetés nélkül megmondta, hogy nem jön el szívesen. Tettetésből ilyen jámbor. Nem értek a tettetéshez. Tettetéssel akar célt érni. Magunk vagyunk Zsigmond, a tettetéssel | Most félre. (Madách Imre)
2. (ritka, régies) Látszat (1). Szivárvány hidja nem csak tettetés?… (Arany János)
tettetési.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
