túlságos
túlságos melléknév és határozószó
I. melléknév -an, -abb
1. <Mértékét, fokát, arányát, nagyságát tekintve> túlzott, rendkívüli <dolog>; a kelleténél, szükségesnél. Megérdemeltnél v. kívánatosnál nagyobb méretű, mérvű. Túlságos bizalom, öröm. Talán csak az volt bántó simára borotvált arcában, hogy az álla és rövid orra túlságos energiát mutatott. (Hunyady Sándor) || a. Túlságosan: nagyon, túlzottan. Túlságosan durva bánásmód. A kabát túlságosan bő.
2. (ritka, régies) Túlzó, szertelen, szélsőséges. <személy>. Különös jellemző gyöngédség volt e túlságos emberen. (Jókai Mór)
II. határozószó (melléknév, határozatlan számnév v. némely határozó előtt) (kissé ritka) Túlzottan, túlságosan; túl [2]. Túlságos bő, kevés, kicsi, nagy. Túlságos sokan jöttek. Túlságos érzékeny volt. (Tolnai Lajos) Ej, barátom, maga túlságos sokat akar. (Mikszáth Kálmán)
túlságosság.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
