tus [2]
tus [2] főnév -t, -ok, -a
1. (zene) <Zenekartól> üdvözlésképpen játszott gyors akkordismétlés v. tremoló. Vkinek a tiszteletére tust húznak v. fújnak a zenészek; vkit tussal fogadnak. Ma éjjel fent van s dőzsöl a király…. S amint leönti Rajna kortyait, Az üst-dob és rézkürtök… riadnak Reá dicső tust. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Csengtek a poharak, a cigány tust húzott. (Mikszáth Kálmán)
2. (elavult) Ivás vkinek az egészségére. Tust iszunk. A hordó mellett isznak víg tust. (Csokonai Vitéz Mihály) Így vége szakadván tusnak, boritalnak, Tehetsége szerint Kiki hazaballag. (Arany János)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
