tüzérség
tüzérség főnév -et, -e [ë, e]
1. A hadseregnek az a fegyverneme, mely lövegeinek nagy távolságra is érvényesülő tüzével földi, ill. légi célok ellen harcol. Fogatolt, gépvontatású, hegyi, könnyű, közepes tüzérség; → légvédelmi tüzérség; → lovas tüzérség; → nehéz tüzérség; → tábori tüzérség; a tüzérség és a többi fegyvernem együttműködése; felvonul, állásba megy, megkezdi a belövést a tüzérség; tűz alá vesz, tűz alatt tart vmit a tüzérség. || a. Tüzérekből álló alakulat. A hadosztály, a hadtest tüzérsége.
2. (ritka) Vkinek tüzér mivolta, állapota v. ennek ideje. Büszke tüzérségére. Tüzérségét Szolnokon töltötte.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
