undok
undok melléknév -ul, -abb
1. Olyan <személy, dolog>, aki, amely rút, ocsmány alakjával v. anyagával érzékeinkre visszataszító hatást tesz, undorból fakadó utálatot kelt bennünk. Undok hernyó, kelés, varangyos béka. Undok látomány! A vén falon s amerre lép a láb, Vérfoltokat láthatni. (Vörösmarty Mihály) Megöl a disznófejű | Nagyúr… Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. (Ady Endre)
2. (bizalmas, rosszalló) Nagyon ellenszenves, kiállhatatlan, utálatos <személy, magatartás>. Undok alak, fráter. Ne légy már ilyen undok!
3. Erkölcsi érzékünket visszataszító tartalmánál fogva rendkívül sértő, förtelmes, alávaló <cselekedet, megnyilatkozás>. Undok beszéd, gaztett, merénylet. Ez undok dolog volt! Oh árva szabadság, haldokló kezedből Undok árulás a fegyvert kicsavarta. (Petőfi Sándor) Ezt az undok szép világot Sorsodon át nézve látod. (Reviczky Gyula)
undokít.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
