vakhit
vakhit főnév
1. <Főleg vallási vonatkozásban:> gondolkozás, kritika nélküli rendíthetetlen, feltétlen hit. Szállásainkon éhínség, fegyver, | vakhit és kolera dúlt. (József Attila) || a. (régies) Vminek babonás hívése. E név viselői korán halnak el. Ez az én vakhitem. (Jókai Mór)
2. (elavult) Tévhit, hiedelem. Ne csináljon senki magának vakhitet. (Vas Gereben) Amit beszéltél, az vakhit csupán. (Jókai Mór)
vakhitű.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
