végleges
végleges [e-ë] melléknév -en, (-ebb) [e, e] (választékos)
1. Olyan, amin már nem fognak változtatni, v. ami már nem változhat, ami befejezettnek, lezártnak tekinthető; végérvényes. Végleges alak, megoldás, szöveg; végleges döntés, válasz; végleges eredmény; véglegesen megállapodik vmiben. || a. Olyan, ami vmely cselekvés v. folyamat eredményét teljessé, befejezetté teszi. Végleges elválás, győzelem, leszámolás, megsemmisítés, megsemmisülés; a hatalom végleges megszilárdulása.
2. (hivatalos) Állandósított, hivatalosan elismert, állandó érvényű. Végleges alkalmazás, állás, birtokbavétel.
véglegesség.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
