virtusos
virtusos melléknév -an, -abb
1. (népies) Olyan <személy>, akiben virtus (1) van, aki hajlamos a virtusra, szereti a virtust; virtuskodó. Virtusos huszárok, legény. A mestergerenda is össze volt vagdalva. Virtusos betyárok azon próbálták ki az erejüket és a baltájuk élét. (Móricz Zsigmond)
2. (népies) Ilyen személyre jellemző, rá valló, vele kapcsolatos. Virtusos cselekedet, lépés.
3. (régies, irodalmi nyelvben) Erényes, érdemes. Mely virtusos főből sűlt Minervák ezek … (Csokonai Vitéz Mihály) Van mit hallgatni az isteni hölgy virtusos tulajdonságairól. (Jókai Mór)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
