zenés
zenés [e] melléknév -en [e]
1. Zenével történő, zenével kísért. Zenés darab; zenés ébresztő ←; zenés takarodó ←; zenés felvonulás, kirándulás, mise, sétahajózás. Händelt, a híres zeneköltőt, egy kisvárosi zenés mise után kérdé a pap, hogy tetszett neki a zene. (Vajda János)
2. Olyan <szórakozóhely>, ahol zene van, ahol zenélni szoktak. Zenés eszpresszó, étterem, kávéház, mulató, színház. Zenés helyre nem jártak, és gyászkarszalagot hordtak. (Hunyady Sándor)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
