szűz

Full text search

szűz, hajadon, lány: I. Az ÓSz-ben. 1. A szóhasználat. A héb. betulah szónak (a LXX legtöbbször a gör. parthenoszt tartalmazza megfelelőként), amelynek vsz. ’fiatal, még férjhez nem ment, de már házasságra érett lány’ az alapjelentése, a többi szemita nyelvben is megtalálhatók a megfelelői; de a szó használatát fiziológiai értelemben (érintetlenség!) véve nem lehet kimutatni. Az ugariti szövegekben gyakran szerepel a szó Anát istennő díszítő jelzőjeként, akit ugyanakkor a termékenység istennőjeként is tiszteltek. Az ókori K számára ez a jelző nyilvánvalóan főleg az istennő korlátlan hatalmát és hervadhatatlan ifjúságát fejezte ki és semmiképpen nem állt ellentétben anyaságával (ugyanez áll a gör. parthenosz jelzőre is a mitológiákban). C. H. Gordon ezért arra a következtetésre jut, hogy a K-i nyelvek szókincse nem tartalmaz olyan szót, amely a virgo intacta fogalmát jelölné. A bibliai szóhasználatban a betulah – úgy látszik – jelentésfejlődésen ment át. Jóllehet sokszor elmosódottabb, általánosabb értelemben találkozunk vele, mégis több helyen a szövegösszefüggésből eléggé kiviláglik, hogy a betulahon érintetlen lányt kell érteni (Ter 24,16; Kiv 22,15 kk.; Lev 21,3.14; 2Sám 13,2.18; vö. Lev 21,13; MTörv 22,14–20; Bír 11,37 kk.: ’szüzesség’). A próf.-i irodalomban egy nép v. egy város megszemélyesítésekor a szó inkább a hatalom v. a dicsőség kifejezésére szolgál (Iz 37,22; Jer 31,4 stb.); Izr.-re, Júdára v. a Sionra vonatkoztatva a Jahve és a népe közti szövetségnek a gondolata is benne rejlik a szó használatában; egyébként a ’szűz leány’ Egyiptomra (Jer 46,11), Bábelre (Iz 47,1) v. Szidonra (47,1) is vonatkozhat. – Az almah (az ÓSz-ben 7-szer) egyszerűen a házasságra érett fiatal lányra vonatkozik, anélkül, hogy érintetlenségét illetően bármit is jelezne (vö. a hímnemű változattal: elem, 1Sám 17,56; 20,22). Csak a Ter 24,43 (és esetleg az Én 1,3) esetében tehető fel a szövegösszefüggés alapján, hogy érintetlen lányról van szó; ugyanakkor a 6,8, ahol a ~ek a királyi háremben jelennek meg, kizárja, hogy a szót biológiailag értelmezzük; a többi helyeken az almah egyszerűen az életkorra utal (Kiv 2,8; Zsolt 68,26; Péld 30,19; Iz 7,14). A LXX ennek megfelelően csupán 2 alkalommal szerepelteti a gör. ~ szót megfelelőül (Ter 24,43; Iz 7,14), egyébként a leány szóval él. – 2. Értékelés. Az ÓSz-ben a házasság és a gyermekáldás sokra becsülésével szemben a gyermektelenség a legnagyobb szerencsétlenségnek számított, ami egy asszonyt érhetett. Így érthető, hogy Jiftach lánya, akit apja felajánlott áldozatul, a barátnőivel 2 hónapig siratta sorsát, hogy ti. ~ként kell meghalnia (Bír 11,37–39). Hogy milyen nagy szégyen és nyomorúság volt, ha egy lány nem ment férjhez, azt Iz 4,1 meggyőzően tanúsítja. A házasság előtti érintetlenség megőrzésének kérdésével az előírásokban találkozunk. A házassági szerződésben a vőlegény jogot formált a lány érintetlenségére (vö. MTörv 22,13–21). Aki egy érintetlen lányt elcsábított, annak meg kellett fizetnie érte az apának a jegyajándékot, és feleségül kellett vennie (Kiv 22,15 kk.); MTörv 22,28 kk.: az így létrejött házasságot a férfi nem bonthatta fel. A Lev 21,13 szerint a főpap csak érintetlen lányt vehetett feleségül; Ez 44,22 ezt az előírást az egész papságra kiterjeszti. – II. Az ÚSz-ben. Mt 25,1–13 említ hajadonokat, akik a menyegzővel kapcsolatos szokásoknak megfelelően eléje mentek a vőlegénynek, de ezek érintetlensége nem kap hangsúlyt (legföljebb a Commune virginum perikópájában). ApCsel 21,9: Fülöp 4 hajadon lánya prófétál – ebbe talán már belejátszott az a későbbi felfogás, amely a szűzi állapot és a Lélek adományai közt összefüggést keresett. 2Kor 11,2: Pál az egyh.-i közösséget tiszta ~nek nevezi; ezzel a keresztényeknek az általa hirdetett Krisztushoz való osztatlan ragaszkodását hangsúlyozza. Ugyanígy a Jel 14,4 esetében sem a ~ek állapotára kell gondolnunk, hanem az egyh.-at kell a ~eken érteni, amely az üldöztetés idején hű maradt Urához, ezen az első szerelemben való hűséges kitartást értve. Máriára mint ~re nézve ® Boldogságos Szűz Mária, ® szüzesség.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me