Elalvás
Elalvás Átmenet az ébrenlétből az alvásba, aminek tapasztalati velejárója és nélkülözhetetlen eleme az álom. Ezért használja a B is az elalvásra az »álomba merül«, »elnyomja az álom« kifejezéseket (Lk 9,32; ApCsel 20,9).
1. Fizikai értelemben
Az elalvás, alvás Isten nagy ajándéka. Rendelt ideje az éjszaka. Bár a fáradt test pihenni vágyik, nem természetesen jön az elalvás. A gondok, bajok ébren tartják az embert (Zsolt 22,3; 102,8). Istenben elcsendesedve, kezébe mindent letéve, a hívő ember békességben fekszik le, és elalszik (Zsolt 3,6; 4,9). Az Úr pedig felüdíti mind a testet, mind a lelket (Zsolt 127,2; Péld 3,24).
2. Szellemi értelemben
A testi elalvás szükséges és hasznos, a lelki-szellemi elalvás viszont káros, sőt végzetes lehet, amit Isten ítéletként bocsáthat emberekre, népekre (Ézs 29,10kk; Róm 11,8; Mt 13,15; ApCsel 28,27; Zsolt 76,7; Jer 51,9.57). Aki már lelkileg felébredt, az is elaludhat (Ef 5,14; 1Thessz 5,6k). Azért, hogy ez ne következzék be, szüntelen imádkozni kell (Zsolt 13,4; Mt 26,41). Különösen is fenyegeti Isten népét az elalvás Krisztus visszavárása tekintetében (Mk 13,35k). Lelkileg mindig készen kell lenni a menyasszonyhoz hasonlóan, akinek a szíve akkor is ébren van, amikor alszik (Énekek 5,2).
3. A halálról
Az elalvás szelíd és reményteljes beszéd a halálról. Elalvásról beszélt Isten Mózesnek, amikor arról az időről ad neki kijelentést, amikor már nem él (5Móz 31,16). Dávid eljövendő halálát is elalvásnak nevezi Nátán (2Sám 7,12). A Dán 12,2 általában elalvásnak nevezi a halált. Jézus is elalvásnak nevezi több ízben a meghalást (Mt 9,24; Jn 11,11-13). A halál elalvás, amiből Jézus felébreszthet (Jn 11,11). Többször így beszél Pál apostol is a halálról (1Kor 1 5,6-8.51; 1Thessz 4,13).
4. Istenről
Isten sohasem alszik el. Bár az ember sokszor ezt gondolja (Zsolt 44,24), nem alszik Izráel őrizője (Zsolt 121,3k).
NA
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
