Fiúvá fogadás
Fiúvá fogadás Az ÓSZ is ismeri és említi azt a szokást, hogy valaki fiává fogadjon egy gyermeket, azaz részeltesse a gyermeki jogokban és kötelességekben. A fiúvá fogadott gyermek örökösként él ezután. Ábrahám fiává akarja fogadni egyik szolgáját, mert nincs gyermeke (1Móz 15,3). Jákób fiává fogadja két unokáját (1Móz 48,5.14-20). Ugyanígy cselekszik József a dédunokáival. Térdére veszi, azaz örököseinek ismeri el őket (1Móz 50,23). Több hasonló esetről is olvasunk az ÓSZ-ben (vö. Ruth 4,16; 2Móz 2,10; Eszt 2,7). A »Fiammá tettelek ma téged« kifejezés (Zsolt 2,7) valószínűleg a hivatalos ADOPCIÓS FORMULA. Távol áll tőle minden olyan elképzelés, amelyik Isten és a király között biológiai kapcsolatot feltételez. A fiúvá fogadás üdvtörténeti kategória: Jahve és Izráel népe szövetségi kapcsolatának kifejeződése. A szövetségi ígéretek érvényére utal a nátáni jövendölés: »Atyja leszek és ő fiam lesz« (2Sám 7,14). Az ígéret a Dávid házának szól, ahonnan majd az Egyszülött Fiú származik test szerint (vö. Róm 1,3).
A fiúvá fogadás az ÚSZ-ben egyszerre jelenti Isten kegyelmes végzését a megváltottak felől (Ef 1,5), valamint ennek következményét a hívők életében (Gal 4,5-6). Isten szabad kegyelmének tette nem természetes, nem biztosítható. Az emberi korlátok közé nem szorítható Lélek marad a kezdeményező abban, hogy a Krisztusban megszabadult ember így kiáltson: Abba, Atyánk (Róm 8,14-15). A fiúvá fogadás következménye a törvény átka alóli felszabadulás (Gal 4,5), az Isten háza népéhez tartozás (Ef 2,19), az örökségben való osztozás (Róm 8,17). A Róm 8,23 jövendőbeli valóságként beszél a fiúvá fogadásról, arra utalva, hogy Isten gyermekeiként a még újjá nem teremtett világban élünk, ellentmondásokkal teli úton haladva a beteljesedés felé (vö. Jel 21,7). (Ld. még FIÚ, FIÚSÁG, ADOPCIÓ, ADOPCIÓS FORMULA).
BG
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
