Kárhoztatás, kárhoztat
Kárhoztatás, kárhoztat A Károli-B szóhasználatában az Isten vagy emberek általi elítélés kifejezése. Hangsúlyos esetekben az ÚF is megtartja ezt a régies szóhasználatot, egyébként pedig a »bűnösként elítélni«, »bűnösnek mondani«, »valakire bűnösséget rábizonyítani«, ill. »ítélet« kifejezéseket használja (pl. 1Kir 8,32; Jób 9,20; Zsolt 37,33; Mt 12,7.41k; 20,18; Lk 6,37; 11,32; Jn 3,17; 8,10; 12,31.47; Róm 2,1; 5,16; 3,8; 1Kor 8,32; 2Kor 3,9; Jak 5,12; Jel 7,1). H. r-s-c, s-f-t, mispát, g. katakrima, katakriszisz.
Teológiailag elsősorban az Isten általi kárhoztatás releváns, bár a kifejezés az emberek által kimondott kárhoztató ítéletet is jelöli. Amíg azonban az emberek által hozott kárhoztató ítélet esetében éles határvonal húzódik az elítélés ténye és az ítélet végrehajtása között, ez a különbségtétel Istennel kapcsolatosan lényegtelen, sőt az elítéltetés egyúttal az ítélet végrehajtását is jelenti (pl. Mk 16,16; 1Kor 11,32; 2Pt 2,6).
Ennek az összefüggésnek az ismeretében értjük meg legjobban a Róm 8,3-at is (katekrinen tén hamartian en té szarki). Az ítélet kimondását és végrehajtását azonban nem szabad egyetlen történeti eseménnyel azonosítani, noha a Fil 2,8-ban említett, mindhalálig tartó krisztusi engedelmességet nem lehet kiszakítani ebből az összefüggésből. Többet azonban nem tudunk erről mondani, mivel Pál sem fűz semmilyen részletezést ehhez a kijelentéséhez. A katekrinen, vagyis a bűn kárhozatra ítélése korlátlan érvényességű ugyan, de csak azokon mutatkozik meg a hatása, akik Krisztusban (en Khrisztó) vannak. Ugyanaz a helyzet, mint a kiengesztelődés esetében, amely szintén általános, egyetemes érvényű, mégis azáltal válik realitássá, hogy a hívő új teremtés lesz (2Kor 5,17), azaz nem önmagának él, hanem Krisztus szeretetének uralma alatt áll (2Kor 5,14k).
A katekrinen tén hamartian az Isten és ember között ellenségeskedést szító bűn eltávolítása (Róm 8,7). Ezt a törvény nem tudta elvégezni. A törvény ugyanis csak arra volt képes, hogy a bűnöst elítélje. Ebbe az ítéletbe azonban belepusztult az ember. Egyedül Isten volt képes Krisztusban bűnt úgy megítélni, hogy ezáltal az ember szabaddá vált (Róm 8,2). (Ld. még ÍTÉLET)
VG
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
