Kérés
Kérés Udvarias kifejezése annak, hogy Istentől vagy embertársunktól szeretnénk valamit (vagy valakit) elnyerni vagy megkapni. A h. nyelv ezt legtöbbször a s-'-l igével fejezi ki, a g. nyelv pedig az aiteo igével és derivátumaival. A kérések módja és tárgya nagyon sokféle lehet.
1. Ha az ember kér embertársától valamit, akkor általában az alacsonyabb társadalmi pozícióban lévő kér a magasabb pozícióban lévőtől (Józs 15,18; 19,50; 1Sám 20,28; 1Kir 2,20; 2Kir 2,9; Neh 13,6; Eszt 4,8; 5,6; 7,3; Jer 36,25; Dán 1,8; Mt 14,7; 27,20.58; ApCsel 9,2; 12,20), gyermekek a szülőktől (Mt 7,9kk; Lk 9,11 stb.). Ha ez a sorrend megfordul, annak mindig különleges jelentősége van (vö. Lk 15,28; Jn 4,9). A Mt 5,42 jelzi, hogy a kérések kellemetlenek is lehetnek ugyan, ennek ellenére teljesíteni kell őket (vö. Mt 7,7k). Bizonyos esetekben a kérések nem teljesítése vagy elhanyagolása már etikai konzekvenciákkal jár, mivel nem csupán a kérő személyéről, hanem magáról Istenről van szó (ld. még az ÓSZ-ben a segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat, pl. 5Móz 15,7–11; Bír 5,25; Péld 3,27). Ehhez hasonló jellegű, bensőséges és mégis erőteljes kérés az apostol részéről, amikor Krisztusért járván követségben, szinte Isten helyett kéri a korinthusiakat, hogy béküljenek meg Istennel (2Kor 5,20; vö. ApCsel 2,40; 8,4; 10,2; Gal 4,12).
A kérés lehet követelődző (2Sám 3,13; Zsolt 137,3; Mik 7,3), alázatos (1Kir 2,16.20), kéregető koldulás (Zsolt 109,10), Istenhez intézett imádság (1Móz 25,21; 1Sám 1,17), vagy a pillanatnyi szükségből fakadó egyszerű kölcsönkérés (2Móz 22,13; 2Kir 4,3; 6,5).
2. Ha a kérő Istentől vagy Jézustól kér valamit, akkor a kérés imádság jellegűvé válik, és gyakran egybekapcsolódik a kérés meghallgatásának boldog megtapasztalásával (pl. 1Sám 1,17kk; Zsolt 105,40; 21,5). Noha a kérések ezen a ponton érintkeznek az imádsággal, az imádság mégis más és több, mint egyszerű kérések sorozata (vö. IMÁDSÁG).
E kérések konkrétak, mivel egy-egy konkrét helyzet, eset, szükség szüli őket, és a kérő egészen határozott segítséget vár szorult helyzetében. Így kér magának fiat Ábrahám (1Móz 15,3kk), Izsák (1Móz 25,21), Anna (1Sám 1,11kk.20.27; vö. 2Kir 4,28). A nép ennivalót (Zsolt 105,40), esőt (Zak 10,1), prófétát (5Móz 18,16), királyt kér (1Sám 12,13.19), Salamon bölcsességet az Úrtól (1Kir 3,11kk; vö. Jak 1,5), a Felkent pedig örökségül a népeket (Zsolt 2,7). Betegség idején gyakran kérnek segítséget Istentől vagy Jézustól (Mt 15,22; Mk 1,40; 5,23; Lk 5,12; 9,38; 2Kor 12,8).
Lehet kérni igaz döntést (Ézs 58,2), békét (Zsolt 122,6) és jelt az Úrtól (Bír 6,36kk; Ézs 7,11kk). Mt 16,4 és Lk 11,29 szerint a Jézus korabeli parázna és gonosz nemzedéknek csak a Jónás próféta jele adatik. Itt talán gondolhatunk arra, hogy Jónás egyedül az igehirdetésére volt utalva a niniveiek megtérítésekor (Jón 3,5), vagy pedig arra, hogy 3 napig volt a hal gyomrában (Jón 2,1). Jób nem vétkezett úgy, hogy átkot kért volna valakire (Jób 31,30). Jónás, Illés a saját halálát kérte Istentől (Jón 4,8; 1Kir 19,4), Pál apostol pedig inkább kívánt volna átok alatt, Krisztustól elszakítva lenni, csakhogy népét Krisztus uralma alatt tudja (Róm 9,3). A Zsoltáros csak azt az egyet kéri, hogy az Úr házában lakozhassék egész életében (Zsolt 27,4). A bölcs két dolgot kér Istentől: óvja meg a hazug beszédtől és ne adjon neki se gazdagságot, se szegénységet (Péld 30,7). De lehet kérni Szentlelket (Lk 11,11kk), munkásokat az Úr aratásába (Mt 9,38), bűnbocsánatot (ApCsel 8,22), megmenekülést az utolsó napokban (Lk 21, 36).
3. A hittel, imádságban kért kérésekről azt tanítja Jézus és az egész ÚSZ, hogy azokat Isten bizonyosan meghallgatja (Mt 6,8; 7,7–11; 18,19; 21,22; Mk 11,24; Jn 14,13kk; 15,7.16; 16,23k.26; 1Jn 3,22; 5,14k; Fil 4,6; Jak 1,5). Ennek a bizonyosságnak az az alapja, hogy Isten a mi Atyánk, aki a földi apáknál is jobban szereti az övéit. Szeretetéből mindenkinek megadja azt, amire szüksége van, mivel ő olyan Isten, akinek szíve megindul az övéin. Ennek megfelelően kell tőle kérnünk jót és jól (Mt 7,11; 21,22; Lk 11,13; Róm 8,26; Jak 1,5k; 1Jn 5,14), abban a bizonyosságban, hogy ő megadja azt, amit kérnek tőle (Mk 11,24; 1Jn 3,22; 5,15). A Jézus nevében kell mindent kérnünk (Mt 18,19; Jn 14,13kk; 15,16; 16,24.26). Önző, hamis, rossz kérések nem teljesülnek (Mk 10,35; Lk 16,27; Jak 4,3). Kérni az ördögök is tudnak (Lk 22,31; Mk 5,10).
4. Jézus övéiért és érettünk is könyörög és kéri az Atyát, hogy megmaradhassunk az ő követésében (vö. Lk 22,32; Jn 17,15.20; Zsid 7,25).
VG
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
