menyasszonyfektetés
menyasszonyfektetés: a → lakodalom fontos, korábban jogi jelentőséggel bíró aktusa, amelynek keretében a → menyasszonyt és → vőlegényt a → lakodalmi tisztségviselők fektették le együtt, a → lakodalmas ház egy lezárható helyiségében (jobb híján gyakran a padláson), ahol néhány órára magukra hagyták őket, hogy az elhálás megtörténhessék, majd ugyanők ébresztették fel őket és bocsátották ki, az elhálás megtörténtének megállapítása után. A menyasszonyfektetést néhol → gyertyás tánc vezette be, utána a fiatal párt a menyasszonyfektetés helyére vezették. Itt a menyasszonynak olyan jelképes cselekményeket kellett végrehajtania, amellyel kifejezte, hogy leendő férje elsőbbségét elismeri (pl. lehúzta lábbelijét). A tisztségviselők közül főleg a → nyoszolyóasszony működött közre. Az ébresztés után a magyar nyelvterület K-i részén szokásban volt a menyasszony szűzességét bizonyító lepedőt közszemlére kitenni; ha ez nem bizonyosodott be, a menyasszony megszégyenült, s a vőlegény családja elégtételt követelhetett. A menyasszonyfektetés előtt termékenységvarázsló (→ termékenységvarázslás) cselekményt hajthattak végre a segédkezők: pl. gyermeket hempergettek meg az ágyon. Szokás volt a nászágyba olyan tárgyakat elrejteni, amelyek megmozdításra hangot adtak, ez azonkívül, hogy kontrollálási lehetőséget nyújtott, a mulató → násznépet szórakoztatta. A menyasszonyfektetés szokása már az emlékezetben is alig lelhető fel. (→ még: házasságkötés szokásköre) – Irod. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Monumenta Hung. Hist., Pest, 1863); Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914); Gönyey Sándor: Diósjenői menyasszonyfektetés (Ethn., 1935).
Gyertyás tánc menyasszonyi koszorú levételekor (Szada, Pest m.)
Györgyi Erzsébet
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
