pávaszem, pávatoll
pávaszem, pávatoll: téves elnevezése a 19. sz.-i magyar → szűcshímzés és → szűrhímzés legjellegzetesebb motívumának, a stilizált → rózsának, a pávafarktoll rajzához való hasonlóság nyomán. Iparművész körökben keletkezett 1885–1890 között ez az elnevezés, az irodalomba és a köztudatba Huszka József Magyar Ornamentika c. 1898-ban megjelent könyve vitte be, amely a szegfűmotívumot is pávafark ábrázolásának mondja. Huszka a véletlen formai megfelelésekből tévesen arra következtetett, hogy ezek a motívumok a honfoglalás előtti időkből maradtak volna fenn, s keleti, indiai eredetűek lennének. Valójában belső fejlődésű motívumváltozatok, amelyek csak a 19. sz. elejére alakultak ki, a magyar parasztságnál a 16–17. sz.-tól kezdve terjedő → növényi ornamentika részeként. – Irod. Viski Károly: A pávaszem (Népr. Ért., 1926).
Pávaszem
Szűraszaj részlete ún. „pávaszem”-motívummal (Karcag, Szolnok m., 19. sz. második fele) Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry Klára
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
