Savanyú Jóska, Savanyó Jóska (1845–1907)
Savanyú Jóska, Savanyó Jóska (1845–1907): betyár. A hozzá fűzött mondák Vas, Zala és Veszprém megyében máig is közismertek. Apja Veszprém megyében volt számadó juhász. Működésének fénykora 1878-tól 1884-ig tartott, akkor fogták el mulatozás közben a Halápi csárdában. Nevéhez leggyakrabban egyetlen mondatípus különböző változatait fűzik. Savanyú Jóska apja Bezerédy Istvánnál volt cseléd. A gróf hallott a híres betyárról, és ezért kérte apját, mutassa be neki fiát. Savanyú Jóska álruhában kirabolta a grófot, majd felfedve kilétét minden értékét otthagyta. Más változatokban hátrahagyott írásából derült ki, hogy ő volt a tettes, és apjával küldi vissza a pénzt. A Savanyú Jóskáról szóló mondák a volt uradalmi cselédek között terjedtek el, szociális mondanivalójuk hangsúlyozott. Savanyú Jóska a hős betyár megvédi a cselédeket a kegyetlen úrtól: „Savanyú Jóska meghallotta, hogy Bezerédy István a cselédjeinek a kommenciót nem adja ki, sőt annyira kínozta őket, hogy egyáltalán egy perc nyugtuk sem volt. Akkor elhatározta Jóska, hogy bemegy Bezerédyhez és felszólítja, hogy ha a cselédeknek úgy a természetben, mint pénzben a kommenciót ki nem adja, akkor az életét veszíti.” (Szombathely) (→ még: betyármondák) – Irod. Relković Davorka: Adalékok a Somló-vidék folklórjához (Bp., 1929); A gyöngyösi csárda (Veszprém, 1966).
Savanyú Jóska elfogását ábrázoló tükrös (Somogy m., 1890 körül) Bp. Néprajzi Múzeum
Dobos Ilona
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
