Athleta
Athleta, αϑλητης, a ki Olympiában vagy más görög városokban rendezett versenyjátékok alkalmával föllépett, hogy mint ökölharczos vagy az úgynevezett pancrationban kimutassa erejét és ügyességét. A győzelemmel járó nagy kitüntetés sok fiatal embert csábított arra, hogy egész életét szentelje az athletikának. Diotimus fia: Milon volt az ókor leghiresebb birkózója, a ki Alsó Italiából, Croton városából származott. Bámulatos erejéről csodadolgokat mesélnek. Rómában aránylag későn jöttek divatba a görög viaskodások és athleta-versenyek. A köztársaság idejében csak elvétve történik erről említés. V. ö. Livius XXXIX. 22. M. Fulvius Nobilior 186-ban Kr. e. rendezte az első athleta-viaskodást Görögországból hozott athletákkal. Mintegy száz évvel később Sulla rendezett ilyen athleta-versenyeket (Appian. Bell. civ. I. 99) a Mithridates fölött aratott diadala emlékére, továbbá M. Sacurus 58-ban, Pompejus a saját szinházának felavatásakor 55-ben, C. Curio 53-ban, J. Caesar 46-ban a Mars mezején 3 napig mulattatta a népet. A rómaiak kezdettől fogva némi ellenszenvvel viseltettek a görög athletika iránt. Cicero M. Mariushoz intézett levelében azt írja, hogy nem vágyódik az athleta-játékok után, mert hiszen neki még a gladiatorok sem kellenek. Octavianus (Augustus) császár az actiumi győzelem emlékére évről-évre állandó ünnepi versenyeket rendezett. A Kr. u. első száazdban főleg Nero császár karolta fel az athletákat. A kor írói és költői hiába emelték fel tiltakozó szavukat. Tacit. Ann. XIV. 20. Plin. XV. 4, 49; XXIX. 8. 26. és XXXV. 47. 168. Lucan. Phars. VII. 270. Az athleta-csapatok bejárták az egyes városokat és országokat, a hol szerződésileg kikötött jelentékeny bérért (auctoramentum) léptek fel. Rendszerint sorshúzás alapján kettesével álltak ki a küzdő homokra. Bőrüket kenőcsökkel és olajjal jól bedörzsölték és a viaskodás előtt kölcsönösen homokot szórtak egymás testére. Az athleták gyakorlótere a palaestra vagy gymnasium volt; a mestert gymnastesnek vagy aliptesnek nevezték és ezek maguk is kiváló athleták voltak, kiknek ereje és fürgesége azonban már csökkenőben volt. PR. J.
Semmiesetre sem voltak az athleták oly népszerűek a provinciákban, mint Rómában, a hol, mint a Caracalla thermáiból a Lateránba szállított mozaikok bizonyítják, a hírneves athleták képmásaivel még a padlókat is diszítették. Aquincumban is van egy mozaik, egy magánfürdő egyik helyiségének padlója, mely meander keretben két birkózó athletát ábrázol (140. á.). A compositio ugyanaz, melyben Herculesnek Antaeusszal való birkózását állítja elénk a Pitti palota udvarán (Firenze) látható szoborcsoport. Csak a csomóba kötött haj a fejek tetején (cirri), továbbá a mezőben látható pálmaág, strigilisek s az olajkorsó és tálcza, végül a küzdők előtt guggoló felügyelő a pálmával árulják el, hogy az aquincumi képben a palaestrából vett jelenettel van dolgunk. Budapest Régiségei I. 143 l. K. BÁ.
140. Birkózó athleták. (Aquincum.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
