A nyelvújítás hatása a költészetben
A nyelvújítás hatása a költészetben
Legfontosabb az a megújulás, melyet a költés nyelvén tapasztalunk. Költők közül alig maradt csak egy is az újítás hatásán kivül. A régi klasszikusokat követők azoktól, az új németek s új népek költőit kedvelők ezektől tanúlták el a nemesebb, rövidebb, hangzatosabb formák, előkelőbb beszédhez, csinosabb ízléshez való szólások keresését, válogatását. A szenvedélyesebb, ihlettebb, valódibb költés ahhoz való szebb, igazibb szólásokat sugallt. Említők, hogy a Kazinczy ellenei, Kisfaludy S., Horvát E. is újítottak, s nem keveset. Amannál könnyebb s régies bőségű nyelvének ellenére több csinos rövid szót (csend, láz, tökély); ennél hőskölteményeiben egész sorát találjuk az új alkalmazású régieknek [ádáz, ara, cselleng, elve (névutó), gyér, hölgy, ernyed] s az elfogadott vagy nem fogadott újaknak [alap, korha (-dó), körék, finya, folyam, haladékony, sudamos, borzalom, forradalom, vélelem]. E mellett sok új tulajdonnevet alkotott, régiek (hősei) számára régiesen, époszának régi színt adva. Ő és epikus társai úgy érezték, hogy az ősidők levegőjében járva, melyben a nevezetek legelsőbb szülemlettek, szabad az epikusnak az első szóalkotókat követni, tehát a szó-elemekkel, gyökerekkel, hangzatokkal rendelkezni, csaknem játékot űzni. Mint Horvát István és néhány társa bántak a régi nevekkel, melyeknek hangzatából magyar szókat és jelentéseket magyaráztak ki, betűket cserélgetve, változtatva, úgy a mint a képzelt nemzeti érdek kívánta. Ha ábrándozott a történetírás, tehette azt a történelem tolmácsa: a nyelvészet is.
Utóbbi jeles költőink Kazinczy útján haladtak, újítva, de higgadtabban, túlzásoktól óvakodva; oly hangon, oly magas stíllal szólva, de erőltetéstől mentebb nyelven. A költőknek tulajdonítható, hogy a közönség az ő lelkes műveikkel, nagy eszméikkel együtt megszerette és elfogadta az újított szebb és gazdagabb nyelvet és azt szellemi élete közlönyévé és művelődése eszközévé tette.
De az újítással vagy annak nyomain egy gyarlóság kezdett elterjedni. Tudniillik az újítással s az újszerű nyelv szépítgetésével hajlandók voltak némelyek visszaélni; azon voltak, hogy a szókkal pompázzanak, a szók és stíl gondja mellett az érzések természetes nyilatkozásaival, a gondolatok hű tolmácsolásával keveset törődtek. Így aztán gondolataik nem természetes formában születtek meg, nem szabadon mozogva jelentek meg irataikban, hanem hangzatos, cifra köntösben, kevés belső erővel és értékkel. Némely verselőnket csakis ez a hangzatosság és szódísz érdekelte s talán egyedül ez is indította a verselésre s ebben is állott költői érdeme. Ez a gyarlóság sok ideig szembetűnik s találni jeleit némely tehetséges költőnk munkáin is. (L. Horváth Cyrill Tyrusa és némely ódája részleteit, Szalay László Bimbóit. Liter. Lapok, 1836. 93. 1., Paczek Várnai csatáját. Athenaeum 1841. 103. 1.) És ezt csak a népiesség újból feljutása, a szabadabb, demokratább időkben megerősödött s önállóvá lett nemzeti szellem és szépérzés javította meg.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
