Magyar írók életrajz-gyűjteményei.
Magyar írók életrajz-gyűjteményei.
)
Ezeket a lenéző sorokat olvasta a múlt század elején egy tübingai magyar lutheránus theologus: a selmecbányai születésű CZVITTINGER DÁVID, s feltette magában, hogy könyvvel áll elő cáfolatukra. »Látta, mondja előszavában, hogy minden nemzetnek vannak férfiai, kik az írók neveit, életét, műveit s a róluk mondott itéleteket összegyűjtötték és kiadták; csak nálunk nem akadt még senki, a ki erre vállalkozott volna.« Ilyen indítékok hozták létre az első munkát, melynek tárgya a magyar szellemi élet: Czvittinger Specimen Hungariae Literataeját, mely 1711. Altdorfban jelent meg. Iróját a hazafias buzgalom, a nemzeti becsület védelme ösztönözték munkára: külföldön, sok nehézséggel küzdve, nagy költséggel gyűjthette anyagát és művét a »carcer academicus«-ban fejezte be, hova adósságai miatt jutott. 296 emberről (közöttük szentekről, királyokról, fejedelmekről és államférfiakról) emlékszik meg a tudományos kezdet dadogó, rendszertelen módján, de majdnem valamennyiről a kor divata s még inkább lelke, magyarsága szerint; kritikátlan, szertelen dicséretekkel. Már körülbelül kétszerannyi magyar iró életét és műveit ismerteti félszázad múlva BOD PÉTER Magyar Athénása 1766. Ez az egyszerű, falusi prédikátor oly korban dolgozott, melyben a magyarság lelkét veszteni látszott. Ezt a lelket akarta éleszteni s rászánta életét, hogy mindannak emlékét, a miben nemzetének lelke valaha megnyilatkozott, felkutatja, összegyűjti, megbirálja és átadja az utókornak. Kétséges volt, ha bucsúztatóul-e, vagy új életre hivó igéül. Mindegy: »indulata arra ösztönözte, hogy a mit felebarátaink hasznokra és a magyar nemzetnek tisztességére és ékesítésére itél lenni, abban ne légyen csak hallgatással, hanem a mit tőle kitelhető, azt véghez vigye.« Véghez is vitte. Athénásában és egyéb munkáiban régi irodalmunk ismeretének megbecsűlhetetlen anyagát mentette meg a feledéstől. 528 írónak ismerteti életét és munkáit; felsorol ezeken kivül 55 névtelenül megjelent könyvet s az általa ismert könyveket húsz szakban csoportosítja. Bod Péter legrégibb gyűjtőnk, kinek mai irodalomtörténetünk is köszönettel veszi hasznát. Az általa ismert anyagot újabb kutatóknak szerencsésebb helyzete és szerencsésebb keze nagyon megszaporította. HORÁNYI ELEK, a tudós piarista, Bod után alig tíz évvel kezdett nagy betűrendes írói életrajzgyűjteményének, a három kötetes Memoria Hungarorumnak kiadásába, 1775–77., melyet utóbb, 1792. a Nova Memoria egyetlen kötete követett. Országszerte akkor szervezkedett az az írói gráda, a bécsi testőrség palotájában, tábortüzeknél, klastromokban, parokhiákban és udvarházakban, mely az új magyar irodalmat vala megalapítandó. Horányi hazafias tüze és tudós kedve ezerkétszáz elődjöknek felmutatott példájával serkenti munkára őket s egyengeti útjokat a nemzet megbecsüléséhez és méltánylatához. Mi sem tűnteti föl tisztában sem igaz magyar lelkületét, sem nemzeti célját, mint vallásos türelme, mely egyenlő mértékkel osztja az elismerést a nemzeti mívelődés minden felekezetű munkásának. A forradalom utáni szomorú napokkal ismét oly idő köszöntött be, melyben nemzeti szolgálattá lett újra meg újra szem elé állítani, hogy a nemzeti ügynek van még hadserege, mely kezéből kicsikarhatatlan fegyverrel harczol: írói. A Magyar Iróknak új életrajzgyűjteményét, ennek a győzhetetlen védő seregnek új sematizmusát bocsátja közre a Szent István-társulat FERENCZY JAKAB és DANIELIK JÓZSEF szerkesztésében, két kötetben, 1856–58. Összesen 1509 magyar írót mutatott be e könyv, mely fogyatkozása és felületességei ellenére is az első munka volt, mely irodalmunk történetéről nemcsak szakköröknek, hanem a nagy közönségnek is kezén forgott. Hibái, elfogúltságai ma meg vannak igazítva; tisztes feladatát betöltötte. Egész nemzeti életünk s ebben kultúránk új fellendülésének egyik monumentális emlékeül készül, SZINNYEI JÓZSEF szerkesztésében, akadémiánknak Magyar írók élete és munkái című, tíz kötetre tervezett nagy vállalata, mely 1890. indúlt meg s a melyben húszezer magyarországi író életének és munkásságának betűrendes bemutatása van tervbe véve. Ez egyes lexikonok ekként bővülő anyagánál mi sem mutatja jobban nemcsak irodalmunknak nagy arányokban való újabb fejlődését, hanem a közérdeklődésnek s a kutatás buzgalmának emelkedésével, a segédeszközök gyarapodásával, a módszer javulásával s könyv- s levéltárak megnyiltával és rendezésével azt is, hogy régibb szellemi életünk képe is sokkal mozgalmasabb és gazdagabb volt, mint korábban hitték felőlünk s sokáig hittük magunk is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
