Úri jogok és egyházi állás
Úri jogok és egyházi állás
Az igazat bevallva, nem látom adatszerűleg megállapítható nyomát, hogy ezen rendelkezés fentebbi módozatai alatt foganatba vétetett volna. Az az (első) esztergomi zsinati végzemény, a melynek cikkelyei között előfordul (65.), országos törvényünkbe fel nem vétetett, és bár legtöbb rendelkezései tényleg érvényesűltek, alaposnak látszik Endlicher azon jellemzése, miszerint egy nemzeti zsinat elé terjesztett törvényjavaslattal van dolgunk. Ámde, akár törvény, akár javaslat, a tényszerű történeti állapot megvilágítására becses emlék. Mutatja a törekvést alsóbb s ennélfogva nyilván tiszta magyar néprétegekben felemelkedni nemcsak az egyházi rendbe, de ezenkivül is a literarius tanulmányra. És látjuk a tendenciát a magyar főpapságnál, hogy az emelkedő törekvésnek, a szellemi aspirációnak útját állja. Még pedig nemcsak a sajátképeni szolgánál, a föld népénél; hanem azon elemeknél is, melyek Nyugat-Európában mindenütt a nemzeti szabad polgárság zömében hozzáforrtak, későbben sajátképeni tömegét képezték, t. i. azok az iparűző városnépek, burgensisek, servientes castri civiles, a kik nálunk egyedül válhattak volna magyar polgársággá, holott Nyugoton az italogalliai országokban a római városélet, törvény és polgári jog az ó római császárság korától fogva szinte megszakítatlanul átörökítette volt egy szabad városi polgárzatnak társadalmi hagyományait s intézmnéyes kereteit.
Ezek a viszonyok, melyeket köz- és jogtörténetünk eddigelé oly kevéssé tisztázott, nem igen lehettek alkalmasak, hogy az egyházi rendet a magyar nép szellemi erőinek medrévé tegyék és magasabb ismeretek elsajátítására, irodalmi képességek kifejtésére ösztönözzék. Hiszen egyes püspökmegyékben tömegesen találkozunk »szolga állapotú« papokkal, s éppen ezen megyékről látjuk, miszerint »a kevés tized, ínség és hogy nincs miből fentartani őket«, általános panasz tárgya.
Ezeknél ismeretesebb, mert európai forum, a római kuriánál két pápa alatt játszódott le az eset, mily kivételes és nehéz volt a kibontakozás e viszonyokból, mily keserves az ellenzés, melyben a személyes érték érvényesülése Magyarországon egyházi téren is találkozott, mily egyoldalúan főúri előjog haszonélvezete gyanánt állíttatott oda a főpapi hivatás.
A Timót zalai főesperes zágrábi püspökké nevezésének siralmas történetére célzunk, a kit IV. Orbán pápa nevezett ki, de IV. Béla király s a zágrábi káptalan egyaránt vonakodtak elismerni, befogadni, még pedig »alacsony származás« címén. Mellőzöm ezen három évre (1264–66) kinyuló vitás ügy nagyérdekű részleteinek idézését. A viszálynak tudvalevőleg IV. Kelemen hajthatatlan erélye vetett véget, a kinek utoljára sikerűlt a püspöki kinevezésnek érvényt szerezni. Az a bulla, melylyel IV. Kelemen »a szegénynek ügyét, ki az Úrra van hagyva, nyomozni« igérkezik, s a melyben a lelki tulajdonságok istenadta jogának elismerése követeltetik, kétségkivül páratlanul áll hazai történetünk középkori oklevéltárában.* Magyarországon hogy támadhatott volna nemzeti irodalom, midőn az írástudók vezérosztályában, az egyháziban, legalább annak felsőbb rendjeiben a nemesi születés nyilváníttatott főkellékül, melyet nem pótolhatott sem érdem, sem tudás.
Ez, valamint az egész ügyre vonatkozó oklevelek közölve Theiner, Monum. I. és Fejér Cod. Dipl. T. IV. 3. köt.
A zárai S. Mária kolostor campaniléje.
Felesleges ismételgetés volna, újból kiemelnünk, hogy e népnek anyagi helyzete, egész nyomorúságos állapota ezen szellemi mozgási szabadságának megfelelő volt. »Az arany bulla a magyar történetek mezején egyike azon »deus terminus«-oknak, melyek előre és hátra mutatnak«… mondja Szalay László, – történetíróink közül az, ki a legmélyebb államférfiúi bepillantást tanusította. És bárha ő nagy műve egyik legtartalmasabb fejtegetésében, államférfiúi tárgyilagossággal és történetírói intuicióval egyaránt, az alkotmányos fejlődés becses eleméül méltányolván a nemesi előjognak ezen nagy szabadságlevelét, – »miután adott viszonyok között a nemzeti szabadsághoz csak az arisztokracián mint médiumon át vitt és viszen az út«, – szintén konstatálja, hogy azon egész konstelláció alatt, mely e bullát eredményezé, »óriási léptekkel kezdett veszendőbe menni a birodalom«.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
