A Halotti Beszéd kora | Magyar irodalomtörténet

A Halotti Beszéd kora

Összefüggő szövegű írott nyelvemlékünk e korból voltaképen csak egy van: a XIII. század harmadik tizedéből, tehát körülbelül az arany bulla idejéből való Halotti Beszéd, mely a Nemzeti Múzeumban levő Pray-kódexnek egy lapját, a 154-diket, foglalja el s mintegy harmadfél száz szót tartalmaz. A kódexet Toldy nevezte el így; előbb Sacramentum Boldvense vagy Missale Posoniense néven emlegették. Horvát István tévesen azt tartotta, hogy egy Boldva melletti kolostorban keletkezett; újabban inkább a pozsonymegyei Deákiban keresik irása helyét. A kódexnek többi része, sajnos, latin nyelven van, de a legszebben írott kódexek közé tartozik: három-négy nagyobb kép s itt-ott díszesebb kezdőbetűk vannak benne. A Pray-kódexet alkalmasint Pázmány Péter ajándékozta a pozsonyi káptalannak, ez bírta 1813-ig, s akkor kerűlt a Múzeumba. A tartalma igen vegyes. Legelül vannak a legrégibb esztergomi zsinat rendeletei. Azután egy naptár következik, melyet 1192-ben kezdtek írni s 1210-ben végezték el. Harmadik helyen egy 1183-i husvéti tábla áll. Erre egy benedekrendű szerzetes történeti jegyzetei következnek. Azután ismét egy 1711-i husvéti tábla, továbbá miséhez való előkészület, aztán egy teljes miséskönyv képekkel és hangjegyekkel. Ezt követi az az Agenda vagyis halotti szertartás, melynek része a Halotti Beszéd. A végén még egyes misetöredékek s későbbi írású szent leckék s könyörgések vannak.

A Halotti Beszédre PRAY GYÖRGY figyelmeztette először a tudós világot, midőn 1770-ben közölte hét sorát Vita s. Elisabethae necnon b. Margeritae című könyvében. Az egészet először SAJNOVICS adta ki ugyanabban az évben az ő híres Demonstratiojában, még pedig Faludi Ferenc olvasása szerint; másodszor Koller József a pécsi egyházmegye történelmében, 1782-ben; majd RÉVAI írt hozzá 1803-ban egész kötetnyi magyarázatot Antiquitates c. munkájában. Azóta sokan foglalkoztak vele, a többi közt egy finn nyelvtudós, BLOMSTEDT OSZKÁR, ki egész könyvet írt róla finn nyelven.

A Halotti Beszéd, A LEGRÉGIBB MAGYAR NYELVEMLÉK HASONMÁSA.
(Eredetije a M. N. Muzeum Pray-kódexében.)

Halotti beszéd

Olvasás: Látjátok feleim, szömtökkel, Sermo supra sepulcrum.
Mai nyelven: Látjátok, fele(baráta)im, szemetekkel, (Beszéd a koporsó fölött.)

mik vagymok, Isa por és chamuv vagymok. Mënyi milasztben
mik vagyunk. Bizony! por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban

terömtéve elevé mű-isemőköt Ádámot. és adotta vala néki
teremté elé (isten) a mi ősünket, Ádámot. és adta vala neki

paradicsomot házóá És mend paradicsomban valou gyimilcsiktűl
a paradicsomot házává. És az egész paradicsomban való gyümölcsökkel

manda néki élnie. Héon tilutóa űt egy fa gyimilcsétűl. Gye
mondá neki hogy éljen. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De

mundóa néki, mérett nöm ennéjik. Isa ki napon ęmdöl az gyimilcs-
megmondá neki, hogy miért ne ennek: „Bizony, a mely napon eendel a gyümölcs-

tűl, halálnek haláláal halsz. Halláva choltát terömtőe isten-
ből, halálnak halálával halsz meg”. Hallá holtát a teremtő isten-

tűl, gye feledéve. Engede ördöng intetvínek, és evék oz tilvott
től, de elfeledé. Engede az ördög csábitásának. És evék a tiltott

gyimilcstűl, és az gyimilcsben halálot evék. Es az gyimilcsnek oly
gyümölcsből. És a gyümölcsben halált evék. És a gyümölcsnek oly

keserűv vala vize, hogy torkokat megé szakasztja vala.
keserű vala íze, hogy torkát meg- szakasztja vala.

Nöm héon mogánek, gye mend ű fajánek halálot evék.
Nem csak magának, hanem egész fajának halált evék.

Haraguvék isten, és vetéve út ez munkás világbelé és lőn
Haraguvék isten és beleveté őt e bajos világba. És lőn

halálnek és pokolnek fésze, és mend ű nemének. kik azok
halálnak és pokolnak fészke és minden (ő) nemének. Akik azok,

mű vagymok. Hogy és tü látjátok szömtökkel. isa és nöm
mi is azok vagyunk, a hogy ti látjátok szemetekkel. Bizony!

eggy ember múlchatja ez vermöt. Isa mond azchoz járou
egy ember sem kerülheti ki (e) sír vermet. Bizony! mind ahhoz járulók

vagymok. Vimádjok uromk isten kegyelmét ez lélekért, hogy
vagyunk. Imádjuk (kérjük) urunk isten kegyelmét e lélekért, hogy

jorgason ű néki. és kegyedjen. és bolcsássa mend ű bűnét.
irgamlazzon neki és kegyelmezzen és bocsássa meg minden ő bűnét.

És vimádjok szen(t) achszin máriát, és boudog Michael árkangelt
És könyörögjünk Máriának a szent asszonynak és boldog Mihály arkangyalnak

és mend angyelkot. hogy vimádjanak érette. És vimádjátok
és minden angyaloknak, hogy imádkozzanak érette. És könyörögjünk

szent péter urat, kinek adott hatalm oudania és ketnie
Szent Péter urnak, kinek adatott hatalom oldani és kötni,

hogy oudja mend ű bűnét. És vimádjok mend szentököt,
hogy oldozza fel minden ő bűnét. És könyörögjünk minden szenteknek,

hogy légyenek néki segéd uromk színe előtt, hogy isten ű vi-
hogy légyenek neki segítői urunk szine előtt, hogy az ő i-

mádságok miá bolcsássá ű bűnét. És szabadohha űt ördöng
mádságuk miatt bocsássa meg bűneit, és szabaditsa meg őt az ördög

ildetvitűl. és pokol kínzatviátúl. és vezesse űt paradisom
üldözésétől s a pokol kinzásaitól, és vezesse őt a paradicsom

nyugolmát belé. és adjon néki mönnyi oroszágbelé útat és
nyugalmába, és adjon neki a mennyországba utat és

mend jouben részet. És kéássatok uromkhoz chármúl. Kyrie eleison
minden jóban részt. S kiáltsátok urunkhoz háromszor Kyrie eleison!

Szerelmes brátim vimádjomok ez szegény ember lelkíért
Szerelmes barátim! imádkozzunk e szegény ember lelkéért,

kit az úr ez napon ez hamos világ timnöcébelől mente
kit az Úr e napon a hamis világ tömlöczéből kimente,

kinek ez napon testét tömetjök, hogy úr űt kegyilméhel
kinek e napon testét temetjük, hogy az Őr út kegyelmével

Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyhezje, hogy birság nap
Ábrahám, Izsák és Jákob keblére helyezze és az itélet napja

jutva mend ű szentei és önöttei közikön jou
elkövetkezvén minden szentei és boldogai között jobb

felől jochtatnia íleszje űt. És tü bennetök. Clamate ter K.
felől iktatni élessze föl (őt). (És) titeket is. Kiáltsátok háromszor: Kyrie eleison!

A Halotti Beszédnek írása megegyezik a kódexnek 26. levelén olvasható történeti bejegyzésekkel, melyekben a többi közt az van mondva, hogy II. Endre már hat évig uralkodott s e szerint e jegyzet 1210-ben íródott. Másfelől a miséskönyv s az ebben foglalt Halotti Beszéd irásjegyei a XIII. századnak közepe tájára mutatnak. E két körülményt összeegyeztetve, nagy valószínűséggel következtették, hogy Halotti Beszédünket a mondott századnak huszas és harmincas évei közt, közelebbről 1228 táján írták. Kétségtelen, hogy a keresztyén imádságok, a miatyánk, hiszekegy, zsoltárok, énekek már akkor le voltak fordítva magyarra, – hisz más nyelven nem is szólhattak a papok a magyar néphez, – de a véletlen azt akarta, hogy mindezek közűl írásban csak egy lapnyi szöveg maradt fönn.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me