Középkori könyvmásolók és könyvtárak
Középkori könyvmásolók és könyvtárak
A XV. század elején megindult hatalmas szellemi áramlat a könyvmásolásból virágzó iparágat teremtett, s mivel a lassú munka még rendszeresen űzve sem birta fedezni a nagy keresletet, létrejött a könyvnyomtatás. Az előző századok kisebb szükségletét a literátusok főfészkeiben, a káptalanokban, monostorokban, királyi kancelláriákban, főbb tanintézetekben és egyetemeken állították elő. A betűrakás legszorgalmasabb mesterei a türelmes barátok voltak, kiknek pulpitus mellett görnyedő alakjával sokszor találkozunk az egykorú könyvdiszítésben és pecséteken. Olcsó munkabérök mellett csak a hártyát, tust és festéket kellett megfizetni; de a kész könyvnek még így is mesés értéke lett. A buzgó könyvkötő erős deszkába és bőrbe foglalta, a kopás ellen nagy rézsarkakkal s úgynevezett köldökökkel látta el. A könyvtolvajok ellen azzal védekeztek, hogy a vaskosabb köteteket az állványhoz láncolták, sőt ezenfelül még egy-egy súlyos átkot is jegyeztek bele. A könyvek áráról szintén maradt fenn pár jellemző adat. Egy Vid nevű magister 1263-ban muramelléki és somogymegyei birtokait adja kárpótlásul a csatári monostor elzálogosított bibliájáért; Benedek kászonyi plebános. 1349-ben breviáriumát nyolc márkára becsűli, mikor a vele együtt ellopott pej lovat csak négybe számítja; a XV. század második felében pedig, midőn a szerény egyháziak helyett már világiak másoló műhelyei és nyomdái dolgoznak, 1400 aranyat is fizetnek egy-egy remek firencei bibliáért.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
