Molnár A. bibliafordítása
Molnár A. bibliafordítása
Az a két német fejedelem, kiknek Molnár a zsoltárokat ajánlta, nemzetközi protestáns érdekből is felkarolta a lelkes magyar protestáns írót. IV. Frigyes, kinek heidelbergi akadémiáján már előbb jótéteményeket élvezett, 1606-ban a heidelbergi Sapientiae Collegiumban rendelt neki a tanítók asztalának ellátást, a nagymíveltségű és műszerető Móric landgraf pedig, ki a biblia kibocsátásának szándékát helyeslé, de főleg egy magyar nyelvtan írására buzdította, hogy a gondtalan munkássághoz kellő módot nyújtson neki, 1607–1611-ig Marburgban saját költségén tartotta. Itt készítette el Molnár a Biblia új kiadását, mely 1608 őszén Móric fejedelemnek ajánlva, kisebb negyedrétben, tömött, csinos alakban jelent meg. A vizsolyi bibliát nemcsak technikai tekintetben újította meg, hanem szövegét is sok tekintetben megjavította, pallérozta és ékesgette. Károli fordítását illő kegyelettel a lehetőségig megtartotta, s ez egyik érdeme, hogy a meglevő hagyomány tekintélyét öregbíté; de mind a tartalmi hűség, mind a magyaros és szép szólás tekintetében sokat egyengetett rajta. Elválasztotta az apokrif könyveket a kanonikus könyvektől, tartalom-foglalatokat készített a könyvek elé, a jeles helyeket megkülönböztette, a hiányzó verseket pótolta, az észrevett hibás fordításokat megigazította, a fordítás nyelvét megtisztogatta a solocismusoktól, s különös gonddal és következetességgel javította meg a helyesírást; munkájában saját theologiai ismeretein kívül nagy segítségére voltak tanárai és a marburgi egyetem könyvtára: Genius Izsák egész sereg másnyelvű bibliát bocsátott rendelkezésére. Tévedések az ő keze után is maradtak: de az idő rövidségéhez képest jeles munkát végzett s az ő tolla is segített átszűrni azt a bibliai nyelvet, mely háromszáz éven át oly mélyen áthatotta magyar népünk egy tetemes részének eszejárását és beszéde módját.
Szenci Molnár A. »Szent bibliá«jának címlapja.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
