I.
I.
A nagyszombati tanácskozmány 1680-ban. Soproni országgyűlés. Esterházy Pál nádorrá választatik. Aranygyapjas lovag. Nejének, Orsolyának halála.
MÍG ESTERHÁZY Pált eddig jobbára a katonai téren láttuk szerepelni: – 1680-tól kezdve a politikai pálya is megnyílik előtte, melyen a török elleni harczokban szerzett babérait kiváló mérvben gyarapította.
A mondott év ápril havának elején tanácskozmány tartatott Nagyszombatban a törökre támaszkodó kurucz zavargás lecsöndesítésének módja- s eszközeiről. Az ifjú Thököly Imre köré sorakozott elégületlenek közűl is többen jelen voltak. A király hívei Szelepcsényi György érsek, Forgách Ádám országbiró és Esterházy Pál főudvarmestertől nyertek utasításokat. A tanácskozmány közmegegyezéssel a következő pontokat terjesztette Leopold elé:
Tartassék mielőbb nádorválasztó országgyűlés.
Közhivatalokra csak honfiak emeltessenek.
A végházak magyar kapitányok s magyar őrségek védelmére bízandók.
A német hadak csupán csak városokba, de faluhelyekre semmi esetben se szállásoltathassanak. – Az evangelikus elégedetlenek ezeken kívűl még templomaik visszaadatását sürgették.
Az udvar egész éven át késett meghozni határozatát ez ügyben, s Leopold időközben ismételten kísérleteket tett saját követe (előbb Caprara tábornok, utóbb pedig Sebestyén Endre erdélyi püspök) útján közvetlen megegyezést létesíteni Thököly Imrével.* Miután ezek czélhoz nem vezettek, sőt 1681 elején a portai követ jelentése török háborút sejtetett, másrészt pedig valószínűnek látszott, hogy Francziaország sem hagyja békén a német birodalmat: belátta végre a Linczben tartózkodó császár udvara, hogy még a háború kitörése előtt szükséges lenne a magyarországi zavargásokat lecsöndesíteni, az oly régóta sürgetett s a törvényes közjogi viszonyt helyreállító országgyűlés megtartása által. E végből Gubasóczy János kanczellár, Starhemberg és Hörwart udvari tanácsosok kíséretében február folyamán Pozsonyba érkezett, hogy Szelepcsényi, Forgách és Esterházyval az országgyűlés előzményei s a közbéke helyreállításának egyéb eszközei felől tanácskozzék. És már február 28-án aláíratott Linczben a soproni 1681. évi országgyűlést április 28-ára egybehívó kir. levél. Thököly különösen felhívatott: jelennék meg személyesen a békét munkáló gyűlésen; de e felszólítás eredménytelen maradt, daczára annak, hogy Esterházy Pál késznek nyilatkozott saját fiát túszul a kurucz táborba küldeni.
Thököly családja- és pályájára nézve lásd ANGYAL DÁVID nagyszabású monografiáját a M. Tört. Életrajzok 1888–89. évi folyamában: Késmárki Thököly Imre 1657–1705. Budapest, 1888.
A Leopold által személyesen megnyitott soproni országgyűlés a királyi előterjesztések tárgyalását megelőzőleg betölté a nádori széket, az egybegyűlt rendeknek egyező akaratából Esterházy Pál gróf emeltetvén 1681 június 13-án az ország e legfőbb méltóságára.* Ugyanez évben nyerte II. Károly spanyol király által az aranygyapjas rendet is.
Csupán a zenghi követ nyilatkozott Erdődy horvát bán mellett.
Nádorispáni első tényét s mintegy politikai programmját képezi azon mély hazafiságról tanúskodó levél, melyet legott Thököly bujdosó párthíveihez intézett. Hivatkozva ezeknek Izdenczy Márton követük által az országgyűlésen bemutatott levelére, ily értelemben válaszol nekik: Minthogy kegyelmetek levele fontos kérdéseket foglal magában, mindnyájan helyén valónak véljük, hogy kegyelmetek embereiket küldenék ide, kik utasításuk nyomán velünk értekezhessenek. S ezzel ne késsenek; mert különben orvosolhatlan baj érhetné kegyelmetekkel együtt a hazát. Bennünk nem leszen hiba, mert legkegyelmesebb urunk főkép a végre tartja ez országgyűlést, «hogy a felháborodott állapotok jó csendességre hozattassanak». Én hiven fogok azon tiszt kötelességeiben eljárni, melybe Ő Felsége s az öszves ország parancsából helyeztettem nincs is ok aggódásra, ha kegyelmetek szívét a haza s a béke szeretete dobogtatja, mert hiszen a Felségnek és mindnyájunknak forró kívánsága, ha Isten is úgy akarja, ennyi veszedelemből partra juttatni a sűlyedező országot. Minthogy pedig maholnap lejár a fegyvernyugvás ideje, szándékom Ő Felségénél meghosszabbítását kieszközölni, ha kegyelmeteknek is úgy tetszik.
Thökölynek azonban, kit most a franczia udvar s a török porta egyaránt ellenállásra buzdított, nem kellett már a fegyverszünet meghosszabbítása s kijelenté, hogy a vallási sérelmek elintézetlen maradván, ő és párthívei nem vehetnek részt a soproni országgyűlés további tanácskozásaiban.
A gyűlésből magából is evangelikus és katholikus rendek külön-külön feliratokkal járultak a korona elé; a vallás ügye mellett pedig főleg a nádori méltóság jogkörének felélesztése foglalkoztatta őket.
Leopold ugyan Esterházynak nádorrá választásában megnyugodott, a rendek azonban, szeptember 7-iki felíratukban nem hallgatták el abbeli reménységöket sem, hogy a felség őt, a királyhoz mindig hű főurat hajdani jogköre- és hatóságában a kir. hitlevél hetedik pontja s az ebben idézett törvények intézkedése értelmében kegyesen megtartani méltóztatik, alázatosan könyörögvén hogy – nádorral bírván ismét az ország s a törvényellenes módon behozott korábbi helytartóság és kormányzóság immár megszünvén, – ezentúl a nádor halála esetén szigorúan alkalmaztassék az 1608-ki harmadik czikkely s az ebbe ütköző helytartóság örökre eltöröltessék.
E pontra nézve a szeptember 27-iki leirat akképen hangzott, hogy a felség, tekintetbe vévén a nádor rendületlen hűségét és fényes érdemeit, mindig különös gondját fogja viselni a nádori hatáskör fentartásának. Egyébiránt a helytartóság ügyében az illető törvényczikkek épségben maradását s a régi szokáshoz való ragaszkodást kívánja, úgy fogván e tekintetben eljárni, mint az ország jólléte s a körűlmények sugallandják.
A rendek úgy vélekedtek, hogy a nádori jogkör nemcsak a most megválasztott Esterházy Pál érdemei tekintetéből, hanem törvény szerint és önmagáért is fentartandó; miért is a felső tábla ügyekezett az eddigi helytartó Szelepcsényi Györgyöt arra bírni, hogy a helytartóságtól a nádori szék megürülése esetére prímásutódai nevében is örökre lemondjon. Esterházy a törvényes álláspontot védelmezve, támogatta a főrendek indítványát, mi miatt az érsektől kemény szavakkal illettetvén, híveivel együtt elhagyta a tanácstermet.
Jogvédő kitartásának sikerűlt végre a király által is szentesíttetni a következő szerkezetet:
«A rendek bizton hiszik, hogy Ő Felsége hű szolgáját, a nádort, hajdani hatóságában és méltóságával járó jogkörében a kir. hitlevél 7-ik pontja, s az ebben idézett törvények szerint, – melyek ezennel megújíttatnak, – kegyelmesen megtartandja, fizetéséről pedig a vele kötött szerződéshez képest gondoskodni fog. Miután pedig már a nádorválasztás ténye által a jelen zavarok közben behozott kormányzóság és helytartóság egyaránt megszűnt, ez okból mind a kormányzói, mind a helytartói pecsétek, a nádorválasztás óta kelt kiadványokkal egyetemben, jövőre érvényteleneknek nyilváníttatnak. Közértelemmel végeztetik egyszersmind, hogy a nádor halála esetében az e helyütt megújított 1608: III. trvczikk a benne kijelölt módon ezentúl sértetlen megtartassék és foganatosíttassék.»*
Acta Comit. Sopron. A: 1681. 57. és köv. 11.
Ez országgyűlés egyéb végzései is magokon hordják az alkotmányvédő Esterházy kezének nyomát. A magyar tanácsosok befolyása hazai ügyek elintézése körűl biztosíttatott; az országban táborozó külföldi katonaság zaklatása ellen törvényes intézkedés történt; a zavargások alatt behozott, s eddig az országban ismeretlen fogyasztási adók megszűnnek; a magyar kamara önállása s függetlensége kimondatott; az ország és nemesség összes törvényen sarkalló szabadalmai megerősítést nyertek. A honvédelem ügye rendeztetvén, a részleges felkelés kihirdetése a nádor belátására bízatott. A most nem orvosolhatott sérelmek elintézésére Ő Felsége már egy év múlva okvetlen Pozsonyba gyűjti a rendeket; kimondatván egyszersmind, hogy a hűtlenek közűl mindazok, kik a jelen országos végzések kihirdetésétől számítandó két hónap alatt leteszik a hűségi esküt, személyök és vagyonukra nézve teljes bűnbocsánatot nyernek. De az örömbe, mit Esterházy a kivívott eredmények fölött érzett, üröm is vegyűlt. Családéletének egét nehéz ború sötétíté el. Nádorsága első évében érte őt a keserű megpróbáltatás, melyet eddig oly boldog családi életében első szerelmének, angyalszívű Orsikájának, elhúnyta okozott.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
