Európán túl
Európán túl
Az Európán kívül elterülő kultúrországok viszonyainak tanulmányozása megerősíti ezt a megállapítást.
Az ázsiai kultúrnépek, amint India példája mutatja, a mi mértékünkkel is mérhető gazdasági színvonalat teremtettek s ezen az alapon magasra fejlesztették a megélhetés művészetét. India átlagos népsűrűsége 68, s keresőinek az angol statisztikai adatok szerint 72.3%-a űz mezőgazdasági foglalkozást, egy negyedrészét meghaladó hányada pedig más kenyérkereső tevékenységet folytat. India földjét még nem mérték fel teljesen; az eddigi becslések és mérések szerint a 4.66 millió négyszögkilométernyi félszigetnek 3.8 milliónyi részéről vannak adataink. A mívelés alá vont terület ebből mindössze 1.6 millió négyszögkilométer; 870.000 km2 füves és olyan terület, amely mezőgazdasági mívelésre alkalmas lenne, 652.000 km2 az erdőségek területe, 700.000 km2 terméketlen terület. Azon az alapon számolva, ahogy azt Európában tettük, itt a mezőgazdasági területre 138 lélek esik, amiből 43 a mezőgazdasági kereső és 21 a többi keresők száma. Azonban Indiában a mezőgazdasági kultúra nem egészen olyan, mint a mienk, s ott a füves területeket nem igen vehetjük úgy számba a nép eltartása tekintetében, mint itt. Valószínű tehát, hogy a használt területekre eső átlagos sűrűség még nagyobb, mint amilyennek ez a számítás feltünteti, ami azt jelenti, hogy a hindú nép általában véve mélyen alatta van annak a tápláltsági színvonalnak, amelyet mi Európában minimálisnak ismerünk. Mert ilyen kevéssé fejlett ipari és más termelő foglalkozások birtokában ez a népsűrűség csak az igények apasztása árán érhető el. A helyzet még kiáltóbb mértékben így van Japánban, ahol az átlagos sűrűség négyszögkilométerenként 156, ha pedig csak a termő területeket számítjuk az erdőségek nélkül, 760. Sajnos, Japánnak nem ismerjük foglalkozási statisztikáját, mert ilyen, úgy látszik, eddig még nem készült, de valószínű, hogy az élet művészetének itt is az a neme fejlődött ki igen nagy mértékben, amelyet mi lemondásnak, igénytelenségnek nevezünk és nem sorolunk a gazdasági erények közé. Tagadhatatlan pedig, kultúrtulajdonság és kultúrállapot az s ha az európai kultúrát annyira anyagiasnak és mindjobban anyagiasodónak találjuk, akkor ebben legelsősorban valószínűen annak van része, hogy ezek az alapvető kultúrtulajdonságok belőlünk eltüntek.
Ázsia átlagos népsűrűsége európai szemmel nézve meglepően magas; négyszögkilométerenként mintegy 25. Mivel pedig a népsűrűség a volt ázsiai Oroszország területén, ami az egész ázsiai területnek mintegy 40%-a, mindössze körülbelül 1.5, a többi részek népsűrűsége átlagban véve 39, amikor Európában az európai Oroszországgal együtt 52-es népsűrűséget találunk. Szemünkben és a mi gazdasági mértékünk szerint Ázsia népei általában véve nagy nyomorban vannak. Mégis az a gazdasági kultúra, amely lehetővé tette a népnek ezt a megszaporodását, elég érdekesnek látszik ahhoz, hogy kutatásával érdemes lenne foglalkozni. Valószínű hogy gazdasági tekintetben sok tanulni valónk lenne e népektől. Az kétségtelen, hogy a gazdasági kultúrának a földtől s a földmíveléstől való elszakadása nagyjában már itt is megtörtént s az emberi igényeknek nálunk elképzelhetetlen mérséklése mellett egyúttal az ipari és a kereskedelmi tevékenység is nagy mértékben hordozza már e nép fenntartásának terheit. Az ázsiai kultúrákhoz kell sorolnunk e tekintetben Egyiptom gazdasági kultúráját is, ahol az átlagos népsűrűség 12.7, ha az egész területet vesszük alapul, de 250, ha csak a mívelhető területet. Ebből 78 a mezőgazdasági keresők száma és 37 a többieké, tehát az európai értelemben vett gazdasági fejlődésnek itt is elég magas színvonalát találjuk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
