Illés Endre: NYOLC HOLD FÖLD • Sásdi Sándor regénye - Athenaeum
Illés Endre: NYOLC HOLD FÖLD •
Sásdi Sándor regénye - Athenaeum
Sásdi Sándor regénye - Athenaeum
Sásdi Sándor ortodox naturalista író. Ahogyan alakjainak, megfigyeléseinek, filozófiájának orsóit mértéktartó egyenletességgel s minden szakadás-bogozás nélkül lefejti, ahogy a lefejtett szálakat alapos tudással s a legjobb példákra emlékeztető biztossággal egymásbaszövi: munkája a naturalizmus elsőfogalmazású programmjának kifogástalan - de kevéssé idejét is mult - megvalósítása.
Ez a naturalista programm szükségszerű ellenhatása volt annak a túlzott egyéniségkultusznak, a monumentális, de túltömöttségükben elrajzolt freskóknak, a magával ragadó felületességnek, amely a romantikus iskolát jellemezte s idővel elsekélyesítette. Készletező módszere a tizenkilencedik század tudományos felfedezésein épült. A romantikus szemlélet nagy horizontját leszűkítette, de egyben ugyanannyira el is mélyítette, amikor érdeklődési körébe bevonta nemcsak az embert, de környezetét is, kimutatta a miljő s az egyén összefüggését, tisztázta a természeti törvények érvényesülését, s mint a Rougon-Macquart-sorozatban Zola tette, az egyes ember és az összesség társadalmi vonatkozásait is új szempontokból világította meg.
Nyolc hold föld - ezt a naturalista programmot fejezi ki Sásdi Sándor már regényének címében is. A történet előterében emberek állnak, igazi hőse mégis a föld sorsokat átformáló ereje, a nehézkedés kegyetlen, lehúzó törvénye, a legridegebb struggle for life. A gyengébb elbukik, az erősebb győz. Minden szebb, nemesebb utáni vágy letörik, csak leheletnyivel melegebb érzés útszélre kerül, tenyér és szív elkérgesedik. Más körülmények között talán másként történik minden, de itt a törvényszerűség erejével így kell alakulniok az eseményeknek. Másként nem lehet.
A harcteret járt, tüdővészes fiatal gazda, a halódó férjtől a duzzadó egészségű sógorhoz átfekvő menyecske, a gyerekbe átplántált betegség a földre kapzsi, lelketlen öreg szülők, a nyolcholdas asszonyért lánykedvesét elhagyó legény, a magzatát elhajtó, csalódott szegénylány, a ráolvasó asszony, az angyalos bába, s a többiek, a regény alakjai - a naturalista-iskola ismert, rikító patronjai, lényük adottságával a körülöttük kialakuló történet is adott, némi kombinációval. Sásdi rokonszenves, tehetsége határait pontosan ismerő írói ereje azonban éppen itt nyilatkozik meg: igazi élettel tudja megtölteni ezeket a többször megírt figurákat is, a rikító színeket biztos érzékkel, kellő ökonómiával letompítja s munkájában mindvégig a valóságos történés és élet teljes illuzióját kelti célbataláló, egyszerű, okosan racionális mondataival.
Ez az itt pedig, ahol mindennek szükségszerűen így kell történnie: a háborúutáni magyar falu. Valahol a Dunántúl alsó csücskében, a legszomorúbb elmaradottság fülledt levegőjében az ólmos, őszi esők agyagos, marasztaló sarában. Ez a miljő-rajz - a beteg férj s az idegenkedő, egészséges feleség közös ágya, a földespadlójú, szellőzetlen szoba, a fekete falu, a zsendülő földek a szűkreszabott határban, - ez a miljőrajz élményszerűen igaz s erős, a regény különhasadó, maradandóan időálló értéke.
Kompoziciója már nem ilyen szerencsés. A túlméretezett tagoláson erősen érzik a regénnyé nyujtott, novelláris zártságú és csattanójú mag. Emiatt azután igen sok rész szinte betétszerűen hat. Egyes jelenetei pedig, az ormánsági tájszólás közösségét leszámítva, itt-ott idegen hatásról is tanuskodnak: a Szép Zsuzska, a Börtön Kodolányija taposta először ezt az ösvényt.
A Nyolc hold föld végül is kétségben hagy afelől: írója nem látja-e köntösén a tegnapi út porát, nem érzi-e vajjon a szelek fordulását, s e változott irányban a szomjúságot a naturalizmus kiteljesítésére, egy fényesebb és egészebb életszemlélet és művészet felé?
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
