DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm.
... ha az adott kérdésben a végrehajtó hatalom valamiféle kompetenciával bír. A jelenlegi alkotmányos berendezkedés alapján az ügyészség az Országgyűlés alárendeltségében működik, kormányzati szerepkör az ügyészség tekintetében egyáltalán nincsen, ezért fogalmilag kizárt bármiféle ellenjegyzés szükségességének a felvetése a köztársasági elnöknek a legfőbb ügyész, illetve a legfőbb ügyész helyettese megbízatásával összefüggő intézkedése kapcsán.
Az alkotmány betű szerinti értelmezése ezért szükségképpen a kérdés felületi megközelítését jelenti. A megnyugtató megoldást az alkotmánynak az ügyészségre vonatkozó valamennyi rendelkezésének összevetése adja meg.
Ezen túlmenően maga az alkotmány is megfogalmaz hatásköröket a köztársasági elnök számára a legfőbb ügyész, illetve helyettese megbízatásának keletkezése kapcsán. E jogkörök tekintetében tehát még az alkotmány szó szerinti értelmezése alapján is eleve kizárt a köztársasági elnök intézkedésének ellenjegyzése. Ebből eredően az ellenzéki álláspont következetes végigvitele arra a képtelen következtetésre vezetne, hogy a legfőbb ügyész, illetve helyettese megbízatásának keletkezésével összefüggésben a köztársasági elnök intézkedése nem igényel ellenjegyzést, a megbízatások megszűnésével kapcsolatos köztársasági elnöki döntés azonban ellenjegyzéshez kötött lenne.
A koncepcionális kérdésekben benyújtott módosító javaslatokat mindezek miatt a kormány nem támogatja.
Ezek után engedjék meg, hogy röviden szóljak még néhány jelentősebb módosító indítványról, illetve az azokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról.
Torgyán József képviselő úr módosító javaslatában a javaslat címének módosítását indítványozza, arra hivatkozva, hogy a száztizenegy paragrafusból álló javaslatból az ügyészségi adatkezelés szabályai mindössze két parag-rafust tesznek ki, és e szabályok elhelyezése inkább a büntetőeljárásról szóló törvényben lenne logikus. Nem támogathattuk a képviselő úr javaslatát, mert az adatkezelési szabályok, bár valóban mindössze két paragrafusban jelennek meg, egyrészt jelentőségüknél fogva külön fejezetet képeznek a javaslatban, azon kívül a javaslat két terjedelmes melléklete is az adatkezeléssel kapcsolatos; másrészt pedig nemcsak az ügyészség büntetőjogi, hanem a polgári jogi, közigazgatási jogi területen végzett tevékenysége során felmerülő, továbbá saját szervezetével kapcsolatos adatkezelésekre is vonatkoznak.
Sepsey Tamás képviselő úr azt javasolta, hogy az ügyészi tanács választása során a megválasztás feltétele legyen az is, hogy a leadott érvényes szavazatok legalább egynegyedét szerezze meg a jelölt. A képviselő úr módosító javaslatával egyetértek, mert valóban növeli a megválasztott tag legitimitását egy ilyen érvényességi küszöb bevezetése.
Szintén támogatom Torgyán József képviselő úrnak az ügyész, az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó, továbbá a tisztviselő és az ügykezelő részéről a szolgálati viszony létesítésekor leteendő eskü szövegével kapcsolatos módosító indítványát. Ez a Házszabályban szereplő esküszöveg megoldásait veszi át: egyrészt a javaslatban található esküszövegeknek az alkotmányos jogszabályok megtartására vonatkozó részéből kiveszi az "alkot-mányos" jelzőt, másrészt kiegészíti az esküt azzal, hogy az eskütevő meggyőződése szerint hozzáteheti, hogy "Isten engem úgy segéljen!".
Szabad György képviselő úr módosító javaslata a javaslatnak a legfőbb ügyész hivatalvesztésére vonatkozó rendelkezéseiből indítványozza elhagyni a "vagy más módon tisztségére méltatlanná vált" szövegrészt, mert álláspontja szerint egy ilyen meghatározás a burkolt hatalmi nyomás eszközévé válhat, s mint ilyen, nem felel meg a jogállamiság kritériumainak.
A módosító javaslattal érintett rendelkezés szerint az Országgyűlés két konkrétan meghatározott esetben - ha az ügyész neki felróható okból nem tesz eleget feladatainak, illetőleg ha jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el - mondja ki a hivatalvesztést. Ez az esetkör azonban nem öleli fel mindazokat az eseteket, amikor hivatalvesztés útján indokolt lehet megszüntetni a legfőbbügyészi megbízatást. A bűntett kategóriája nem azonos a bűncselekmény kategóriájával, hanem annál szűkebb. Nem zárható ki, hogy a legfőbb ügyész olyan kisebb súlyú bűncselekményt követ el vagy erkölcsileg súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amely a tisztségével nyilvánvalóan nem egyeztethető össze.
A módosító javaslat által aggályosnak ítélt, valóban általános jelleggel megfogalmazott hivatalvesztési eset, a tisztségére méltatlanná válás kiiktatása esetén azonban nem lenne mód arra, hogy az erkölcsileg súlyosan kompromittálódott legfőbb ügyész megbízatását hivatalvesztéssel szüntesse meg az Országgyűlés. Ilyenkor tehát a legfőbb ügyészt választó Országgyűlés megítélésére van bízva, hogy a legfőbb ügyész cselekménye vagy életvitele olyan jellegű-e, ami a megbízatás fenntartását lehetővé teszi a jövőben vagy sem.
Megjegyzem egyébként, hogy a módosító javaslattal érintett rendelkezés nem egyedi megoldás: ugyanilyen szabályok vonatkoznak az alkotmánybírákra, az Állami Számvevőszék elnökére és alelnökére, az állampolgári jogok országgyűlési biztosára is. Mindezek miatt Szabad képviselő úr módosító javaslatával nem értek egyet.
Torgyán József képviselő úr az ügyész személyi összeférhetetlenségének tilalma alóli felmentés lehetőségét rögzítő szabály elhagyását indítványozta, arra hivatkozva: a közélet tisztaságának követelménye ilyen felmentést nem tesz elfogadhatóvá. A felmentés lehetőségének kimondására azért van szükség, mert nem ritka eset, hogy egymás hozzátartozói dolgoznak ugyanazon ügyészségen. Értékes szakemberek távozásával járna, ha ilyen lehetőséget a javaslat nem biztosítana, ez pedig több helyen fennakadást okozna az ügyészségek tevékenységében, amit mindenképpen indokolt lenne elkerülni. A javaslat által biztosított felmentési lehetőség meglehetősen szűk körű, hiszen ilyen felmentést csak a legfőbb ügyész adhat, és csak különösen indokolt esetben. Ez a felmentési lehetőség eddig is megvolt, és nem okozott problémát az ügyészségek működésében.
Torgyán József képviselő úr és Áder János képviselő úr az ügyésznek a felettes ügyész utasításának végrehajtására vonatkozó kötelezettségét szabályozó rendelkezések módosítását indítványozták. A javaslat 43. § (1) bekezdése szerint az ügyész köteles a legfőbb ügyész, illetve a felettes ügyész utasításának eleget tenni. E paragrafus (3)-(5) bekezdései rendelkezéseket tartalmaznak arra, hogy az ügyész mely esetben köteles az utasítás végrehajtását megtagadni, mikor tagadhatja meg, és mikor kérheti az utasítás teljesítése alóli mentesítést. A módosító indítványok e rendszer megváltoztatását kívánják elérni. Áder képviselő úr az utasítás kötelező megtagadásának esetét kiterjesztené minden jogszabálysértés esetére, tehát nemcsak a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésére. Ez a javaslat első ránézésre igen rokonszenvesnek látszik, azonban komoly csapdákat rejt magában. A korántsem mindig egyértelmű, sokszor komoly jogértelmezést igénylő hatályos joganyagra tekintettel a beosztott ügyészeket ez a szabály jelentősen elbizonytalanítaná. Mint azt a bizottsági vitában a legfőbb ügyész úr is elmondta, a módosító javaslat szerinti megoldás káros következményekkel is járna: a hierarchikusan felépített ügyészi szervezet a feje tetejére állna, mivel ilyen kötelezettség kimondása esetén az utasítást kapó ügyész lesz kénytelen elbírálni minden fölöttese utasításának jogszerűségét.
(17.30)
Ez pedig az ügyészi szervezet megbénulásához vezetne. Az utasításért a felelősséget az utasítást adó ügyésznek kell viselnie. Ezt a követelményt a javaslat szigorú felelősségi szabályok megállapításával is hangsúlyozza. Ugyanakkor lehetőséget biztosít az ügyész részére az utasítás alóli mentesülésre, ha a beosztott ügyész meg van győződve arról, hogy az utasítás jogszabályellenes és e meggyőződésének hangot is ad. Torgyán képviselő úr még tovább megy, és azt indítványozza, hogy az ügyész jogi meggyőződésével ellentétes utasítást is köteles legyen megtagadni. Ez a megoldás nem életszerű, mert az utasítások többségénél ki sem derül, hogy azzal kapcsolatban az ügyésznek mi a meggyőződése. Ez egyszerűen ellenőrizhetetlen.
Áder képviselő úr a javaslatnak az utasítás végrehajtásának szabályait rendező 43. §-át egy olyan rendelkezéssel egészítené ki, amely kimondaná, hogy az utasítás végrehajtását e törvény alapján megtagadó ügyészt emiatt hátrány nem érheti. E rendelkezés feleslegesnek látszik, mert ha az ügyész a törvény által meghatározott lehetőségekkel élve megtagadja az utasítás végrehajtását vagy felmentését kéri annak végrehajtása alól, akkor jogszerűen jár el, és emiatt ennek külön kimondása nélkül sem érheti hátrány.
Áder János képviselő úr a javaslatnak az ügyészségi adatkezelési fejezete rendelkezéseihez nyújtott be módosítójavaslat-csomagot. Ezen indítványainak többsége - egy kivétellel - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseinek az ügyészségi adatkezelés sajátosságaira való adaptálását jelentik, hasonlóan a rendőrségi törvényben alkalmazott megoldáshoz. E módosító javaslatokkal egyetértek, mert ezek beépítése esetén nem kell az adatkezelési fejezet rendelkezéseihez az adatvédelmi törvény rendelkezéseit is értelmezni.
Nem értek egyet azonban azzal a módosító javaslattal, bár az alkotmányügyi bizottság támogatta, amely a külföldi adatkezelő részére történő adatátadás esetére a törvénynek egy rendelkezését változtatás nélkül venné át. Ez a módosító javaslat nem nyújt többletet az adatvédelmi törvényhez képest, pusztán megismétli az adatvédelmi törvény azon rendelkezését, hogy a kezelt személyes adatoknak más adatkezelésekkel való összekapcsolása, illetve külföldi adatkezelők részére történő átadása csak akkor lehetséges, ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.
Sepsey Tamás képviselő úr a javaslat záró-rendelkezései között található azon rendelkezést kívánta módosító javaslatával megváltoztatni, mely az ügyészek mentességét szabályozza, azt tehát, hogy milyen feltételek mellett és milyen esetben lehet az ügyésszel kapcsolatban büntetőeljárási cselekményt végezni. A képviselő úr által adott és a precízebb megfogalmazásra törekvő szöveg valójában a kívánatosnál szűkebb körben vonná meg a mentesség határait, mivel nem vonatkozna a magánvádas büntetőügyekre, emellett bevezeti a hatósági tettenérés fogalmát, amelyet azonban nem definiál, és amely nem ismert a büntetőeljárás-jogban. Ezért, mivel a javaslat szerinti szöveg pontosabb és a kívánt cél elérésére alkalmasabb, a módosítással nem értek egyet.
Torgyán József és Varga István képviselő urak a javaslatnak azt a rendelkezését kívánják módosító javaslataikkal törölni, mely megszünteti az ügyészi ténymegállapító vizsgálat intézményét. Varga képviselő úr az indítványát azzal indokolta, hogy az jelentősen hozzájárult a tények feltárásához, s ezzel a köznyugalom megőrzéséhez, ezért annak megszüntetését semmi nem indokolja. Torgyán képviselő úr pedig a ténymegállapító vizsgálatnak a joghézagok feltárásában betöltött szerepe miatt tartaná jónak ezen intézmény fenntartását, bár a bizottsági vitában elismerte, hogy ez a jogintézmény nem váltotta be igazán a hozzá fűzött reményeket. Nem értek egyet e módosító javaslatokkal.
Az ügyészi ténymegállapító vizsgálatról a magyar jogrendszerben mindössze egyetlen mondat szól. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 25. § (3) bekezdése szerint közérdeket sértő, illetve veszélyeztető cselekmény vagy mulasztás gyanúja esetében az ügyész ténymegállapító vizsgálatot folytathat. Ha ezt összevetjük a több száz paragrafusból álló büntetőeljárásról szóló törvény garanciális szabályrendszerével, rögtön nyilvánvaló lesz, hogy ez a jogintézmény miért nem tartható fenn. A ténymegállapító vizsgálat teljesen tisztázatlan mind a vizsgálandó ügyek körét, mind a vizsgálat alanyainak körét tekintve. Nincs szabályozva, hogy mit tehet az ügyész és mihez nincs joga. Nem tudható, hogy milyen jogai és kötelességei vannak a vizsgálat alá vont személyeknek, egyáltalán kötelesek-e igazat mondani vagy bármit mondani, illetve hogy a vizsgálatban való részvételüknek vagy annak megtagadásának van-e bármilyen következménye.
A módosító javaslatokat benyújtó képviselő urak érvei azért sem elfogadhatóak, mert a korábbi időszakban lefolytatott ténymegállapító vizsgálatok nem jelentettek semmit a megállapított és az említett okok miatt csak óvatosan kezelhető tényekkel kapcsolatban. A közvéleményt, illetve a politikai szférát felzaklató ügyekben valójában a büntetőeljárások jelentették az igazi megoldást a maguk pontosan körülhatárolt szabályrendszerével. Emellett már részben kiépült, illetve kiépülőben van az az állami ellenőrzési rendszer, amely sokkal hatékonyabb, mint amit a ténymegállapító vizsgálattól valaha is el lehetett várni. Minden tapasztalat és minden szakmai érv tehát a ténymegállapító vizsgálat megszüntetése mellett szól, ezért a módosító javaslatokkal nem értek egyet.
Tisztelt Ház! Az elmondottakra tekintettel kérem, hogy az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadják el, és ezáltal segítsék elő, hogy megszűnjön az a tarthatatlan helyzet, hogy az igazságszolgáltatáson belül csak az ügyészség esetében hiányzik a szolgálati viszonnyal kapcsolatos átfogó törvényi szintű szabályozás. Köszönöm türelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
