BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kénytelen voltam gombot nyomni, hiszen olyan megfogalmazásokat, olyan állításokat hallottam, amelyek meggyőződésem szerint téves információkon alapulnak, minimum. Engedje meg, képviselő úr, hogy az elhangzottak sorrendjében reagáljak rá.
Az első kulcskérdés, hogy mi haszna volt az embereknek abból, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárból visszaléptek az állami rendszerbe. A haszon a nyugdíjuk biztonsága, amit 2010 után az alaptörvény rögzít. Ha maradtak volna a magánnyugdíjpénztári rendszerben, akkor egy olyan pénzügyi folyamat, amit 2008-2009-ben láthattunk, elvihette volna a nyugdíjuk jelentős részét. Azt gondolom, hogy ezzel nem lehet vitatkozni, hiszen ilyen volt a nyugdíjrendszer. A magánnyugdíjpénztári rendszerben lévőknek a többsége ezért úgy döntött - sokan megtapasztalva azt, hogy a befizetéseik nemhogy hozamot termelnek, hanem csökkennek -, hogy visszalép az állami rendszerbe. Ez volt a haszna.
Ami pedig a pénzt illeti, megismétlem: nyilvános számokból látszódik, hogy mire lett felhasználva ez a pénz. Az államadósságnál, képviselő úr, hogyha az én szavaimat kétségbe vonja, akkor tisztelettel kérem, hogy a nyilvános európai uniós statisztikai számokat nézze meg. Ugye, az államadósság tekintetében a GDP-arányos mutató az, amit a befektetők figyelnek, amelyekre jogi szankció vonatkozik vagy nem vonatkozik. Ezen számok alapján sajnos a magyar államadósság 2002 után radikálisan növekedett, az 51-52 százalékos szintről 80 százalék fölé nőtt. Egy olyan időszakban, a kétezres évek közepén, amikor Európát prosperitás jellemezte, és az Unió átlagos adóssága csökkent. Mi történt ezt követően? Megint, képviselő úr, kérem, nézze meg a nyilvános számokat! Mi történt? Magyarország ebből a csapdahelyzetből ki tudott törni. Erre, azt gondolom, mindannyiunknak büszkének kell lenni. Úgy tört ki ebből a csapdahelyzetből, hogy az államadósságát csökkentette, a hiányt leszorította 3 százalék alá, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság nő. És igen, ennek az eredményeit az emberek érzékelik. Az államadósság, tehát a GDP-arányos államadósság, szögezzük le, csökkent.
A nominális összeg természetesen növekszik, ebben képviselő úrnak igaza van, de ameddig egy költségvetést hiány jellemez, ergo a kiadások nagyobbak, mint a bevételek, addig a nominális államadósság növekszik. A befektetők ezért nem a nominális államadósságot nézik, hanem a GDP-arányos adósságot, ami azt mutatja, hogy az ország gazdasági erejéhez képest az adóssága hogyan alakul. Jelentem, az ország gazdasági potenciálja, gazdasági ereje nagyobb mértékben növekedett, mint az államadósság nominális mértéke. Ezért van az, hogy jelenleg sokkal olcsóbb az államadósságunkat finanszírozni, mint néhány évvel ezelőtt.
Ami az áfacsalásokat illetően az akaratot illeti: mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a kormányzat eltökélt és változtatni akar a jelenleg még szürke- vagy feketezónában lévő pénzek helyzetén, mint az, hogy merte az online pénztárgép rendszerét bevezetni, vagy az áruk megutaztatásának gátat szabni, és erre javaslatot tett vagy tesz az idei költségvetésben és a jövő évi költségvetésben.
Képviselő úr, ön azt mondta, hogy ne vegyem személyesnek. Abszolút nem veszem személyesnek az ön fölvetését, ezért kérem tehát, hogy ön se vegye személyesnek azt, amit mondok. Egy tanult, gyakorlott jogászember, azt gondolom, tőlem, akinek korlátos jogi végzettsége van - némi jogi végzettségem nekem is van -, ne vegye személyesnek, ha azt mondom, hogy a vádat és a vádaskodást nem lehet összekeverni. Ugye, a NAV elnöke tekintetében is, amit szigorúan megfogalmazott az intézményesített korrupció tekintetében, különítsük el a vádat és a vádaskodást! Képviselő úr, ön mint jogászember, pontosan tudja azt, hogy mennyire más a jogi helyzete a NAV megvádolt elnökének, mint mondjuk, annak a volt pártelnökhelyettesnek, aki jelenleg házi őrizetben van, akinek tekintetében az ügyészség vizsgálja, hogy miből és hogyan tudott visszafizetéseket teljesíteni. Ismétlem, tegyünk különbséget vád és vádaskodás között!
(19.30)
A képviselő úr konkrét fölvetéseit illetően engedje meg, hogy akkor a szavakon túl számokra utaljak.
Oktatási kiadások. Kérem, hogy nézze meg az előttünk lévő jövő évi költségvetési törvényjavaslat 261. oldalát, ahol a központi alrendszer kiemelt területén egy konszolidált pénzforgalom kiadásait láthatjuk. Megnézhetjük, hogy az oktatási kiadások hogyan alakulnak, megnézhetjük azt számos táblán keresztül, hogy az igazságügyi kiadások hogy alakulnak. Én nem látok csökkenést ezekben a számokban.
Ami pedig a tervezés pontosságát illeti, amíg költségvetés lesz, addig semelyik kormányzat és semelyik ország kormányzata nem fogja tudni pontosan eltalálni a költségvetési számokat, hiszen a makrogazdasági folyamatokra, növekedésre, foglalkoztatásra, normatív jellegű kiadásokra vagy bevételekre csak prognózist lehet készíteni. Én abban bízom, hogy az előttünk lévő jövő évi költségvetési törvényjavaslat e tekintetben is igazolni fogja a kormányzatot, és e tekintetben is azt látjuk, hogy a kormányzati tervek összességében teljesülnek, sőt túlteljesülnek.
Képviselő úr, biztos, hogy lesz az elfogadott költségvetésben 100-200 milliós eltérés, örülök, hogyha csak ilyen lesz. És abban bízom, hogy nem lesz több száz milliárdos eltérés, mint - ismét tényszerűen mondanom kell - az elmúlt évtizedben volt. Azt gondolom, ez a súlyos kérdés. Láthattunk olyan költségvetéseket, ahol a hiány a tervezett duplája volt. Az elmúlt évek tekintetében bízom abban, hogy tudtunk javítani az eddigi gyakorlaton.
Abban mind képviselő úr számára, mind az Országgyűlés számára az eltökéltségünket kell mondjam, hogy ahol tudunk javítani a tervezés pontosságán, ott ezt meg fogjuk tenni, és e tekintetben a lehető legjobb tudásunk szerint fogjuk előkészíteni a 2016-os költségvetési törvényjavaslatot is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
