BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, igyekszem az időkereten belül maradni. Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az általános vita lezárásaként engedjék meg, hogy ismét összefoglaljam a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetési törvényjavaslat legfontosabb célkitűzéseit, és néhány olyan fölvetésre is reagáljak, amely a parlamenti vita során többször is szóba került.
A kormány az elmúlt években jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre, többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén. Az eredmények azt mutatják, hogy a költségvetési és pénzügyi egyensúly helyreállítása, az államadósság csökkentésére, valamint a gazdasági növekedés újraindítására irányuló törekvések meghozták eredményüket. Ennek egyik fontos eredménye volt, hogy Magyarország 2013-ban kikerült a túlzottdeficit-eljárásból, a növekedés érdemben meghaladja az európai uniós átlagot, és ennek pozitívumait számos területen az emberek is érzik.
A kormány az egyes ágazatokban, területeken érvényesített szakmai prioritások, elképzelések végrehajtása mellett továbbra is elkötelezett a költségvetési stabilitás, a gazdasági növekedés és az államadósság további csökkentése mellett. E szándéknak megfelelően a 2015-ös költségvetés is fegyelmezett állami gazdálkodást vetít előre. A benyújtott törvényjavaslat 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti hiánnyal és 75,4 százalékos év végi GDP-arányos államadóssággal számol az Alaptörvény, illetve a stabilitási törvény szabályai szerint.
Tisztelt Ház! A jövő évben is a kormány továbbra is kiemelten kezeli a családok támogatását. Az eddig meghozott családi adó- és járulékkedvezmények rendszere megmarad. Mindezeken felül bevezetésre kerül az első házasok adókedvezménye, ami az első gyermek születéséig, de legfeljebb két évig jár. A friss házasok együttesen 5 ezer forint/hó adókedvezményben részesülnek, így két év alatt akár 120 ezer forintos többletjövedelemhez juthatnak a családok.
A munkahely és a család közötti együttműködés erősítésének érdekében a munkahelyvédelmi akció keretében kibővülnek a foglalkoztatást ösztönző kedvezmények. Újdonság, hogy 2015-ben már a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után is jár a magasabb adókedvezmény. A foglalkoztatás bővülése azt eredményezi, hogy az államnak kevesebbet kell majd költenie segélyekre és jövedelempótló támogatásokra.
A 2015. évi költségvetés egyik prioritása a közmunkaprogram folytatása, kiterjesztése. Az eddigi átlagos, évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015 második felében további több tízezer fő kaphat lehetőséget a közfoglalkoztatásban való részvételre.
(20.10)
Erre a jövő évi költségvetés 270 milliárd forintot irányoz elő. A jövő évben folytatódik a közszférában az életpályamodellek kiterjesztése. Ennek kapcsán a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozói jelentős, átlagosan 30 százalékos mértékű béremelésben részesülnek 2015. július 1-jétől, továbbá folytatódik a megkezdett béremelés az egészségügyben, illetve a pedagógusok esetében is.
A kormány kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasok helyzetének javítására. A nyugdíjak 2015-ben az infláció mértékével fognak növekedni, tehát megőrzik az eddigi reál-nyugdíjnövekedést is. Emellett az idősek terheit mérsékelte a rezsicsökkentés is, amelynek eredményét a kormány a nemzeti közműszolgáltatási rendszer elindításával szeretné megőrizni.
2015 a bankok elszámoltatásának éve, életbe lép a fair bankokról szóló törvény. Január közepétől egészen az év végéig zajlik majd a devizahitelekkel kapcsolatos elszámoltatás. Ezzel tovább csökkennek a lakossági terhek.
A korábbi évekhez hasonlóan kiemelten kezeljük az uniós támogatások felhasználását. A következő hét évben a hazai társfinanszírozással együtt összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. A kitűzött cél az, hogy a fejlesztési-beruházási támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsa hazánk. Ez az elkötelezettség már a jövő évi költségvetésben is jól tükröződik.
Mindeközben a 2007-13-as időszak programjainak utolsó meghatározó éve jön, ténylegesen beindulnak továbbá a 2014-20-as időszak új programjainak kifizetései is. A jövő év tehát két európai uniós időszak együttes forrásfelhasználását tartalmazza, mindez érdemben a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást segítheti.
Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetési javaslat általános vitája során több olyan terület előtérbe került, melyekre nagyon röviden szeretnék kitérni. Először is felhívom a figyelmet arra, ahogyan ezt Rétvári Bence államtitkár úr is kiemelte, hogy a kormányzat jóléti intézkedéseit nem kizárólag a jóléti kiadások alakulása fejezi ki. A foglalkoztatási problémákat a kormány nem segélyek növelésével, hanem valós munkahelyteremtéssel és emellett a közmunkaprogramok bővítésével kívánja kezelni. Ez a stratégia a költségvetés kiadási szerkezetében is változást okoz. A jóléti kiadások alakulása önmagában tehát csak részben fejezi ki a kormányzat elkötelezettségét a családok életének javításában. A kormány nagyobbrészt az adórendszer keretében, azaz a bevételi oldalon jelentkező intézkedésekkel kívánja a családok életét segíteni.
A jóléti kiadások és szolgáltatások tekintetében pedig kiemelném azt, hogy táppénzre, anyasági vagy ideiglenes rokkantsági juttatásokra, illetve a legnagyobb tételt képviselő nyugdíjkiadásokra fordított összegek nominálisan is emelkednek az idei évhez képest.
Az oktatásról is sok szó volt. Ismét kiemelem, hogy a törvényjavaslat indoklásában tényszerűen bemutatásra került az, hogy az oktatási tevékenységre és szolgáltatásokra fordított összegek jövőre az idei évhez képest növekednek. Mindez igaz a köznevelési és a felsőoktatási kiadásokra is. Ezek az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetében szerepelnek.
A vita során többször is szóba került a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadási előirányzatainak idei évhez képesti csökkenése. Tájékoztatom önöket arról, hogy ez az alap tartalmazza a Nyugdíjbiztosítási Alapból kikerült korhatár előtti ellátásokat, a családi támogatásokat, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, továbbá a különféle jogcímen adott térítések költségvetési forrásait, összesen 646 milliárd forintos összegben. Az alapon belül a korhatár alatti ellátások esetében az idei évhez képesti csökkenést a jogosultak számának jelentős változása indokolja, tekintettel arra, hogy az érintettek fokozatosan egyre nagyobb számban elérhetik a vonatkozó nyugdíjkorhatárt, így öregségi nyugdíjra lesznek jogosultak. Ennek következtében az ellátás finanszírozása átkerül a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. Tehát az érintettek nem maradnak ellátás nélkül, csak az államháztartáson belül más kasszából jutnak forráshoz.
Ismét felhívom a figyelmet arra, hogy a családi támogatások jövő évi előirányzatainak kialakításakor figyelembe vettük a jelenleg kedvezőbb demográfiai folyamatokat és a korábbi kedvezőtlen folyamatok áthúzódó hatásait is. Fontos ezért kiemelni, hogy a 2004-ben elindult és 2015-ben folytatódó népesedéspolitikai akció hatására nő a születések száma, ami e támogatási rendszerbe belépő érintettek létszámának örvendetes növekedését jelenti, azonban ez a növekedés még mindig nem tudja kompenzálni a kikerülő támogatottak számát. Ez látszik a törvényjavaslat számain. A lényeg tehát az, hogy az egyes ellátások forintösszege a családtámogatásoknál nem csökken.
Tóbiás József képviselő úr beszédében egy nagyon fontos területre, a gyermekek étkeztetésére hívta fel a figyelmet. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy a jövő évi törvényjavaslat a 2014. évinél 10 százalékkal magasabb forrást biztosít az önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak ellátására. Ezen felül 15 százalékkal nő a nyári gyermekétkeztetés támogatása is. Soha egyetlen kormány nem növelte olyan mértékben a gyermekétkeztetés forrásait, mint ahogy a jelenlegi kormányzat teszi. A 2010. évben a költségvetés által biztosított 28,7 milliárd forintos tételhez képest a folyamatos emelkedéseknek köszönhetően idén 52,6 milliárd forint ezen kiadási tétel, jövőre pedig 58 milliárd forintra nő. Emellett a nyári gyerekétkeztetés forrásai 2,4 milliárd forintról 3 milliárd forintra nőnek ugyanezen időszakban.
Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselői több esetben az állami jövedelemcentralizációval kapcsolatos tényekre, számokra mutattak rá, illetőleg arra, hogy a GDP arányában az állami centralizáció, forrásbevonás és újraelosztás mértéke mintha nem csökkenne. Felhívom a figyelmet arra, hogy az állam összes bevétele a GDP arányában jelentős részben azért nőtt, mert hazánk uniós taggá válása után az állam bevételeként jelennek meg az évről évre növekvő összegű európai uniós források. Ezen tételeknek a nagysága 2013-ban már 3,2 százalékpontot ért el, és ahogy említettem, ez az összeg a GDP arányában is az elkövetkezendő időszakban növekedhet.
Ami lényeges, az az, hogy a kormányzat összességében csökkentette az adóelvonást a 2009-es, ’10-es szinthez képest. Az adócentralizáció mértéke 38,4 százalékot tett ki 2013-ban, és ezt a csökkentést ráadásul úgy tette meg, hogy egyes területeken bővítette a közteherviselés rendszerét, több forrást vont be, míg a hazai kis- és középvállalkozásoknál és a családok tekintetében csökkentette az adóterheket.
Többször elhangzott az áfakulcs mértéke és a feketegazdaság területe. Egyértelműen el kell mondjam azt, hogy a rejtett gazdaság, az úgynevezett fekete-, szürketerület 2010-ben még a GDP mintegy 23,3 százalékát érte el, ez csökkent, a legutóbbi hivatalos 2013-as adat alapján a GDP 22,1 százalékát tette ki. Ezzel a mutatóval Magyarország az Európai Unió középmezőnyébe tartozik. Az elmúlt időszak lépései és az előttünk álló 2015. évi költségvetés folyamata alapján, ha a javaslatot a tisztelt Országgyűlés elfogadja, azzal számolhatunk, hogy ez az arány csökkenni fog, a gazdaságfehérítő eszközök és intézkedések csökkentik a feketegazdaság mértékét. Így tehát a jövő évi költségvetési törvényjavaslat számos intézkedést tartalmaz ezen mérték csökkentése érdekében.
Ezen intézkedések között ismét kiemelem az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer kiépítését, melynek célja az, hogy az áruk valós útjának nyomon követése, valamint az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésre kerüljenek.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A kormány által benyújtott 2015. évi költségvetési törvényjavaslat véleményem szerint biztosítja a kormány azon vállalásait, amelyek hozzájárulnak a gazdasági stabilitás megőrzéséhez, egyben fokozatosan érezhető pozitív változásokat eredményeznek az emberek és a vállalkozások mindennapi életében.
(20.20)
Biztos vagyok abban, hogy a módosító javaslatokkal ez a költségvetési törvényjavaslat még módosulni fog, de azt gondolom, hogy ha az alapvető irányokat megőrzi, akkor 2015 is egy emelkedő nemzetet, egy növekvő gazdasági teljesítményt és növekvő foglalkoztatást fog eredményezni. Kérem ezért önöket, hogy a 2015. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a szavazás során majd támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
